Articles by time
2024. 03. (48)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

A parkettázó 1

Deleted user
2013. 04. 14. 18:31 | Published: 799x
Ülök az autóban a dugó kellős közepén, már tudom előre, elfogok késni. Katalin ezért is ideges lesz. Nála parkettáztam két hete, felhívott, panaszkodott, felpúposodott a parketta, nagyon mérges volt, érezni lehetett a hangján,.egy nagyon csinos dekoratív nő, az a típus aki tudja mit akar és általában el is éri a célját. Közben elindul a kocsisor, araszolva de legalább haladtam előre.
A város külső részén lakik a gazdag negyedben. Leparkoltam a ház előtt, ami hatalmas mint egy kastély. Körbe kerítve magas kovácsolt vas kerítéssel. Becsengetek, hamarosan nyílik a nagy tölgyfa bejárati ajtó. A ház és a kapu közti távolság vagy 50 méter, viakolorral kirakott járda, két oldalt törpe tuják.
Katalin meg indul az ajtóból, jön felém kaput nyitni. Én pedig csak ámulok szépségén, 180 cm magas, hosszú izmos combok, rövid piros testhez tapadó sort, ugyan csak piros szűk topp, melltartó nélkül, bimbói feszítik a vékony anyagot. Olyan magabiztosan lépked, olyan erő sugárzik belőle, hogy az embernek kedve lenne a lábai elé térdelni mint egy hűséges kiskutya, és csak a parancsait lesni egész nap.
Merengésemből kemény hangja térít magamhoz.
- Jó napot Gábor! Már azt hittem nem is jön el!
- Elnézést asszonyom, de dugóba keveredtem.
- Nem érdekelnek az olcsó kifogásai. Inkább kövessen, nem érek rá egész nap magával foglalkozni.
Majd meg indul a ház felé olyan ütemben, hogy alig bírom követni. Mögötte lépkedve, ringó csípő vonzza a tekintetemet, a formás fenék ahogy megrándulnak rajt az izmok. A látványtól érezni kezdem farkamban lüktető véremet. Mire teljesen eszemet veszteném véget ér a járda, belépünk a házba, keresztül vágunk a nappalin. A szemeimet alig bírom elszakítani az izgató látványtól, farkam egyre keményebb, már szinte félek, hogy észre veszi zavaromat.
- Tessék, Gábor nézze meg csodálatos művét, ez az egyik szoba.
Közben félre áll utat engedve, hogy be messek. A látvány borzasztó, középen vagy két négyzetméter fel van púposodva, mint a tarajos hullámok.
- Hát ez nagyon ronda, erre csak egy megoldás van.
- Igen, és mi az?
- Felszedni és újra rakni az egészet.
- Jó, rendben, akkor nézze meg a többi szobát is.
Sajnos a látvány ami elém tárult, a többi szobában is szinte ugyan az volt.
- Hát Katalin ez nagy munka lesz, felszedni, lerakni, csiszolni, lakkozni.
- És ezt a parkettát feltudja még használni?
- Sajnos, nem, ujjat kell venni.
- De nem gondolja, hogy én ezt ki fogom fizetni!
- Sajnálom, de én azt hiszem nagyon vizesen lett felmosva, az volt a gond.
- Hát jó, ezt még ráérünk megbeszélni.
Majd közvetlen elém állt, finom ujjaival végig simított az arcomon.
- Nem érdekel a parketta, csak téged akartalak látni, olyan szívdöglesztő pasi vagy.
Hang nem jött ki a számon, ilyen mázlim nem lehet, futott át rajtam a gondolat.
Meg puszilta az orromat, az arcom, majd a fülem, jobb keze a fenekembe markolt. Testét hozzám dörzsölte, mint egy tüzelős macska, közben farkam is kezdte élni külön álló életét. Majd a fülembe suttogta.
- Szeretnék beléd harapni, gyere dugj meg, te csődör.
- Bármit meg teszek amit csak kívánsz édesem!
Közben gyúrom a kemény melleket, csókolom a nyakát, meg mámorít finom illata.
A szép kemény bimbói majd át szúrják a vékony kis blúzt.
- Várj, ne siess annyira.
Egy lépést hátra lép.
- Én nagyon szeretek játszani! Majd meg nyalja szép ívű száját. És úgy néz rám, mint macska az egérre.
- Vetkőzz le. Szól kéjesen.
Mint akit meg babonáztak, szó nélkül neki kezdem kigombolni az ingemet, ledobom a fotelba majd a derékszíj következik, rálépek cipőim sarkaira úgy rúgom le őket, letolom a farmert, kilépek belőle. Már csak a pöttyös gatya meg a zokni van rajtam. Belenézek csodaszép szemeibe, nem szól csak int, én pedig mint aki önként megy a giotin alá nem tudok ellent állni. Letolom a gatyát, leveszem a zoknikat is. A farkam keményen előre áll. Ő közelebb lép marokra fogja hímtagomat, finoman rászorít, érzem ahogy lüktet tenyerében.
- Feküdj le ide. Mutat a masszív tölgyfa dohányzó asztalra.
Ráfekszem hanyatt a fejemtől a fenekemig ér a lapja. Valahonnan kötelet varázsol elő. Oldalt mindkét kezemet a faragott lábakhoz kötözi, olyan szorosan, hogy mozdítani sem bírom.
- Nagyon szoros, picit lazíts kérlek!
Fölém hajol, rám nevet. Végig simít mellkasomon. Megpuszilja bimbóimat, nyelvével lassan köröz a bimbó udvaron, meg szívja lágyan, finoman ráharap. Testemen végig fut a remegés, a vágy. Már nem szólok többet, hagyom azt tegye amit csak akar. Egy széles övvel a hasamnál hozzá fogat az asztallapjához.
- Emeld fel a lábaidat!
Mint ha hasizom gyakorlatot csinálnák, a combjaimat mellkasom hoz húzom, talpam az égre néz. Jó szorosan egymáshoz kötözi a bokámat, majd a vékony kötelet a fejem fölött az asztal alatt áthúzva a fenekemnél vissza. Puha ujjai herezacskómon matat. Mire rá eszmélek a kötél végét szorosan meghúzva heréimre kötötte. Ahogy a lábamat mozdítanám a kényelmetlen pózból, heréimbe nyilall a fájdalom, ahogy a kötél megfeszül. Katalin felnevet. Félelem hulláma végig fut rajtam. Úr isten! Még egyszer próbálok mozdulni, de a fájdalom újfent belenyilall a golyóimba ahogy megrántom a kötelet.
- Gábor! Újra kellene tárgyalnunk a parkettázási ügyet!

Folyt.

Comments (0)

The comments are only available after login.