Dombi (67)
Dominant
Male, Bisex
  • VIP
Articles by time
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Kínzódnánk Önnél (4)

2013. 04. 07. 16:08 | Published: 987x
Mikor beültünk a kocsiba a nej megszólalt:
- S ezt, én is használhatom, Uram? – kérdezte és megmutatta, ami a markában volt.
- Hol szerezted? A hajón? – kérdeztem nevetve, mikor ráismertem mit tart benne.
- Igen, ott. Míg hánykolódtunk, kapaszkodtam s ezt éreztem meg. Kezdetben nem tudtam mi ez, csak szorítottam nagyon, de a végén már tudtam s akkor nem akartam otthagyni. Jobb, mint a kolbászdarab, de félek, azért a mérete nem megfelelő neki.
- Majd meglátjuk, ha kipróbáltuk. - feleltem még mindig nevetve. – Eddig tetszenek neked a történések?
- Igen, s más, mint amire vártam, elképzeltem. – kis szünetet tartott, majd folytatta: - Én is kérdezhetek valamit, Uram? – sütötte le a szemét, már nem mert rám nézni közben.
- Igen, természetesen, mondd! – szólítottam fel nem észrevéve zavarát.
- Nagyon nem tetszem Önnek, Uram? – nyögte ki végül halkan.
- Úgy látod, vagy tapasztalod? – kérdeztem vissza és érdeklődéssel vártam a válaszát.
- Nem. Azt látom, hogy néz, figyel, még azt is megreszkíroznám, hogy fixíroz, a szemével levetkőztet, de csak ennyi, nem több. Mást nem is akar tenni, velem, Uram? – fejezte be a mondatát félénken.
- De hiszen az elején mást mondtál, kértél. Én ahhoz tartottam eddig magamat. Ha nem kell, örömmel teszem, Veled is, mást is. – válaszoltam s komolyan is gondoltam.
Többet a présházig nem beszéltünk, csak technikai dolgokról. Ott beálltam az udvarba s hagytam a férjet még a kocsiban összebilincselve. Bementünk a házba s egy gyors numerát lezavartunk a nejjel. Mindketten nagyon élveztük. Kimentem s kinyitottam a hátsó ajtót, kihúztam a férjet, kioldoztam s talpra állítottam. Intettem, menjen be. Elindult, de közben morgott halkan, szinte magának:
- Kicsit lassan ment. Mire kellett ennyi idő megérkezéstől?
- Majd megtudod, de nem fogsz örülni annak. Különben is tartozom még neked egy büntetéssel, mert többször is elfelejteted az Uram szót használni. Ezt készítettem elő. – feleltem meg morgásos kérdését. Meglepetten rám nézett s szerette volna leharapni a nyelvét, de nem tudta. Már másodszor igazolódott be, hogy hallgatni arany. Beléptünk a házba, s ahogy szétnézett, megint megszólalt:
- Nem uncsi egy kicsit, hogy mindig csak velem foglalkozol? Azzal a ribanccal sohasem. Tán buzi vagy, s csak a fiúkat szereted, s ezért teszed velem? – szólt, de megint rájött, hogy feleslegesen jártatta a száját, az Uram megint lemaradt s ezért komoly büntetést érdemel. Nehezen, de letérdelt, meghajtotta magát úgy folytatta:
- Bocsánat Uram, szolgád egy hülye, aki feleslegesen jártatja a száját s mindig nagyobb bajba sodorja magát. Büntess meg alaposan, hogy megtudjam, hol lakik a jó Isten! Akkor talán leszokom erről a fecsegésről, Uram.
- Bizony az jó lenne, de azért a büntetésed sem marad el. Igaz nem tőlem kapod, hanem a nejedtől, s ha nem lesz alapos, akkor tőlem is kapsz ráadást. – ígértem meg neki. Az csodálkozva a nejére nézett, alaposan megnézte és elbődült:
- Mit tettél, Te ringyó és kivel? Hogy merted megtenni? – üvöltötte magából kikelve.
- Csak csendesen, mert itt csak én kiabálhatok. – szóltam igen halkan rá. Meghunyászkodott, de a szemei villámlottak. A feleségre néztem s bíztattam:
- Ott a korbács, most verd el, alaposan! Egy életre tanulja meg, hogy nem csak ő az úr.
Nem kellett a csajt biztatni, kapta a korbácsot és igen alaposan végig verte a férjét tetőtől talpáig, de mivel ügyetlen volt még, kezdett vérezni is a bőre. Ekkor elkaptam a kezét, megállítottam és egy vizes törülközőt nyújtottam oda. Azt a férje fejéhez vágta s felkiáltott:
- Megérdemelte a dög. Még hogy le is töröljem a vért róla. Soha! Úgy kell neki!
- Tedd, amit mondtam! – szóltam rá erélyesen. A csaj lassan felvette a vizes rongyot és törölgetni kezdte a férjét, mire az kezdetben kicsit, majd egyre jobban sziszegett.
- Mi van ezen? Csíp. – kiáltott fel a férj.
- Víz, nem? – nézett rám a csaj, majd megszagolta a rongyot és elfintorodott. Megérezte az ecet szagát. Kiment a kúthoz, kimosta a törülközőt, visszajőve azzal törülgette már a férjét s a végén meg is simogatta a haját. – Tűrj! – súgta oda neki halkan.
- Ez volt az egyik büntetésed. Lekezellek most. – szóltam a férjhez. – De utána jön a másik! – ígértem meg. – Azt is a nejedtől fogod kapni. – tettem még hozzá.
Azzal felrángattam a földről, lekezeltem sebeit, majd a szőlőpréshez vezettem. Szétrugdostam a lábait, feltettem a támasztó rudat közé. Áthajlítottam a gerendáján és a túloldalt a csuklóit rögzítettem. Ott volt előttünk „terítve”. Sejtette mi fog következni, de azt nem, mivel. Próbált hátra nézegetni, de nem tudott. Így hát fülelt nagyon, hátha a zajokból kikövetkeztetheti. Én léptem először hozzá, majd végig húztam a kezemet a gerincén és leérve a vágatán haladtam tovább, s mire az ánuszához értem, hangosan felsóhajtott. Nem álltam meg, tovább haladtam s átnyúlva én is megszorongattam az ékszerét alaposan. Nyöszörgött, de szólni nem mert. Most visszatértem az ánuszához és alaposan bekent ujjal hatoltam belé. Felnyögött, a teste megfeszült. Rácsaptam egy nagyot kézzel, mire elernyedt. Rájött, semmit sem tehet ellene, jobb, ha nem feszíti meg. Alaposan bekentem kívül és belül s akkor elé léptem.
- Buzinak neveztél az előbb, akkor szopd keményre és megtudod milyen érzés lesz!
- Nem, Uram, bocsánat érte, nem teszem többé. – szólt gyorsan hadarva, de nem nyitotta ki a száját. – A nejemet ígérted végrehajtónak, tegye meg Ő! Kérlek Uram! – tette hozzá alázatosan.
- Rendben, legyen. – egyeztem bele, mert a terveimmel egyezett. Intettem a nejének, aki elővette a műbrokit s kezdte bevezetni a férjébe. Az nyöszörgött, vonaglott a teste, de nem akart bemenni, becsúszni belé. A nej rám nézett. Kivettem, azt is alaposan bekentem síkosítóval s visszaadtam, hogy most tegye meg. Még nyöszörgött a férj, helyezkedett, de végre becsusszant. Mindketten felsóhajtottak megkönnyebbülten. Most megmutattam, hogyan húzkodja, forgassa benne. Meg is tette a csaj. Ő igen, de a férje nem nagyon élvezte ezt, míg nem megszólalt:
- Csak tudnám mi az öröm s kéj ebben. Már, mint más fiuknak. – sóhajtotta.
- Csak annyi, hogy azok már tágabbak, gyakorlottabbak, mint te. – magyaráztam meg s tettem hozzá még: - Élvezni is akarod? Megkaphatod. Intettem a nejének, hogy vegye ki a műbrokit belőle. A szobából kihoztam egy dobozt, abból kivettem egy másikat, majd azt is bekenve nyújtottam a csajnak, aki belevezette. Ez könnyebben belement.
- Most jöhet az élvezet. – szóltam s pumpálni kezdtem fel levegővel, míg csak a srác nagyon nem izgett-mozgott már és kezdett nyöszörögni is:
- Huh, ez már nagyon feszít ott bent. – szólalt meg, majd gyorsan hozzátette: - Uram.
- Még mást is fogsz érezni, íme. – kezdtem s indítottam is a szerkezetet, ami zúgott. A srác teste megint megrándult, majd felkapott fejével hátranézett rám. Láttam már kezd a mosoly is elterülni az arcán.
- Ez így már egészen kellemes, mondhatnám kéjes érzés. Gyorsabban nem lehet, Uram? – kérdezte meg. Bólintottam és közben már gyorsítottam is. Még jobban mosolygott s már ő is élvezte. A neje hitetlenkedve nézte. Egyszer csak kezdett a srác képéről a mosoly lefagyni. Egyre kényelmetlenebbül érezte magát, majd sóhajtozott is már. Végre megszólalt:
- Hamarosan kispriccelek, azaz csak tenném, ha tudnám, de nem megy. – nyöszörögte.
- Tedd csak meg, fog az menni. – biztattam a srácot. Megvonaglott a teste, nagyokat nyögött s végre látszott már, hogy erősen préseli. Csöppent-csurrant is valami belőle, igaz nem nevezhető spriccelésnek. Végére boldogan felsóhajtott.
- Most Te következel, tedd a dolgodat, takaríts! – szóltam a nejre, aki a férje elé térdelt és alaposan letakarította a farkát.
(folyt. köv.)

Comments (0)

The comments are only available after login.