Akarat

Veled találkozom délután,
Az óra furcsán jár.
Tipeg ide-oda mintha,
nem előre meg lenne írva
Hogy ma szeretsz.

Mert szeretni foglak és fogsz.
Ha ellenkezel az jó
Te tudod, szabadságod mire adod
Fel.
Kényszerítve lenni jó, nincs akarat csak az élvezet
Bont szárnyakat és lemarad a képzelet.
Hiszen minden előre eltervezett.

Készen áll a kötél a szíj az ostor
az ágy.
Bilincsem nincs de elég a szó.
Az is fegyver,
Kimondva vagy kimondatlanul, egy gesztus, egy mutatás
Már gúzsba köt a vágy.

Élvezni fogod tudom
és ha most nem is
később felsejlik majd benned :
Megérte, és kívánod majd megint.