Articles by time
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

A tanítvány 4.

Deleted user
2012. 12. 30. 20:29 | Published: 1177x
Ott áll előtte László anyaszült meztelen. Válla széles, mellkasa erős, hasa kockásra edzett, karjai szívósan formás izmokkal büszkélkedtek. Farka félig izgatott állapotban akkora mint az övé felizgatva. Már érti miért tágítgatta oly lelkesen. Még nem volt teljes formájában, de számára a vastagsága így is ijesztőnek bizonyult.
László észrevette, hogy a fiú végigmérte, tekintetéből lenéző gúny áradt.
- Nos lássuk mennyire vagy ügyes! Térdelj szépen a két lábam közé és szopj keményre! – ült le kényelmesen a fotelbe és széttárt lábai közé mutatott.
A tanonc fel nem foghatta a parancsot! Puncit nyalt már ki, dehogy farkat vegyen a szájába el nem tudta képzelni. Tekintete iszonyodva meredt a meg megrezdülő szerszámra. Seggén csattanó tenyér ütésének fájdalma térítette vissza a szobába.
- Térdre és tedd a dolgod! – utasította az Úrnő kemény pattogós hangja. Nem volt mit tenni, üggyel bajjal a férfi két térde közé rogyott és előre hajolt. Még mindig nem akaródzott a szájával érinteni a meredező farkat.

László azonban már türelmetlen volt. Előre hajolt és a hajába markolva rántotta a vonakodó fejet a lábai közé. A fiú levegő után kapott ám a méretes farok furakodott a torkáig. A vasmarok nem engedte el és az ütem egyre hevesebb lett. Elvétve jutott levegő a tüdejébe. Öklendezve szabadult volna, de nem lehet. Valaki hátulról ráfogott a korbács nyelére, így ha hátrált csak saját magát nyársalta fel vele egyre jobban. Szeméből könny ömlött. A ház ura egyre hangosabban hörgött az élvezettől, majd kirántva a szájból a farkát az arcra spriccelte a bőséges „ajándékát”. A szőnyegre lökte a fiú testét, mint egy már nem kellő dolgot. Kielégült sóhajjal dőlt hátra, míg játékszere levegő után kapkodva próbált magához térni. A ragacsos arcpakolás a szemébe is csurrant, így épp csak részleteiben látta, ahogy Lilla a férfi térdei közé térdelve alázatosan játszani kezdett a lassan újraéledő farokkal.
Majd hogy kellőképpen harcrakész lett ismét, az Úrnő ereszkedett rá halk kéjsóhajokkal magába nyelve a vastag, hatalmas hímtagot. Nem telt bele sok idő és sikoltva élvezett el. Hangjához csatlakozott László mély elégedett hördülése is. Majd karjában tartva nőjét megvárta hogy érzéseik csillapodjanak. Aztán felkapta a gyönyörű testet és vele együtt felállva megfordult és leültette a nőt a fotelbe és csak ekkor húzta ki kissé megfáradt szerszámát belőle. A fiú tekintete elé tárult a szétnyitott combok közt pulzáló kapu, melyből kicsordult a spermafolyam.

- Takaríts tisztára! – kapta utasításba a feladatot mosolygó Úrnőjétől.
Térdre ügyeskedte magát és az nő lábai közé kúszva, óvatosan nyalogatni kezdte a csiklóját.
- Azt mondtam takaríts! – nyúlt a fejéhez és a száját, orrát a puncijába nyomva szorította oda az arcot. Nem kapott levegőt, de nem engedte el, csak akkor mikor nyelve mozdult és belenyalt a számára újdonsággal bíró ízbe.
Az Úrnő két combja még széjjelebb tárult és percek múlva élvezni kezdte az egyre jobban látható igyekezetet.
Már éppen kezdte volna élvezni amit tett, legyőzve az undorát a másik férfi spermája éreztén, mikor Lilla a hátára ülve megforgatta benne a korbács nyelét. Tiltakozott volna az inzultus ellen, de az Úrnő hangjával együtt feneke bőrén is csattant a kéz.
- Nem mondtam hogy abbahagyhatod! – tépett a hajába a szépen manikűrözött kéz.
Szája, nyelve már már zsibbadt, mire az Úrnő újra elélvezett reszketve. Segge irdatlan fájt hiszen Lilla nem hagyta abba a gyötrést.
Már nem ellenkezett, csak szeretett volna túl lenni mindenen. Farka és heréi a gúzsnak feszültek. Könnyei az arcán folytak. Annyira de annyira vágyta a jutalmat…
- Tövig bent van! – jelentette ki Lilla, szinte diadalittasan.

- Állj fel! – dörrent rá László. Lilla leszállt a fiú hátáról és nem segített neki felállni. A tanonc görnyedezve állt a férfi előtt, aki hangosan felnevetett.
- Arra sem vagy érdemes, hogy felnyársaljalak! – hahotázott kíméletlenül. Majd mögé lépve kioldotta a kezét. Lilla a lába elé szórta a ruháit.
- Öltözz és takarodj! – mutatott a kupacra a ház Ura! Levetette magát a másik fotelbe és az Úrnővel együtt kaján mosollyal nézte végig, ahogy a tanonc megszabadította seggét az eszköztől, amit zavartan rakott le, kis tétovázás után a padlóra.
Aztán az Ura lábához kuporodott Lillára nézett, de az nem mozdult, hogy tán segített volna leoldani a gúzst a farkáról. Esetlen nyúlt a csomóhoz, ám László megállította a mozdulatot.
- Nem érünk rá tovább veled foglalkozni! Öltözz és tűnj el, a kötelet jövőhét végén visszahozod ide! Szombaton délelőtt pontban kilenckor! – intett kegyesen.
- Igyekezz, mert ha a farkam feláll, lehet mégis érdemesnek tartalak arra hogy elélvezzek benned! – a fenyegetésre Lilla karcsú keze máris a férfi szerszámára siklott ésa tanonc felszűkölve kezdte magára kapkodni a ruháit.
A nyálas zokni máskor zavarta volna, de most ez sem volt gond csak mihamarabb kint legyen innen.

A mögötte becsapódó ajtó mögül még elkísérte a férfi öblös nevetése. A lépcsőfordulókban törölgette meg a maszatos arcát.
Mire hazaért, már majdnem megőrült a vágytól, hogy kiszabadítsa farkát a gúzsból. Dédelgetőn vette kézbe az elgyötört szerszámot, ám ahogy végiggondolta a történteket, azt vette észre, hogy farka pattanásig feszülve ágaskodik és nem kell csak néhányat húzzon rajta. Bőséges áradatban özönlött a kéj. Még sohasem élvezett ekkorát. Térdre esve zihált. Mire megnyugodott, a hétvégére adott időpont fenyegetése vágyott ígéretté formálódott elmédben. A félredobott kötélért nyúlt és óvatos féltő mozdulatokkal tekerte össze és tette a kabátja zsebébe, itthon ne hagyja jövő szombaton….

...vége?

Comments (0)

The comments are only available after login.