Articles by time
2024. 03. (42)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Kérem a láncokat Uram! 25.

Deleted user
2012. 09. 16. 20:21 | Published: 889x
A nő bújt volna még a férfihez, de az felállt, s arra kérte, hogy menjen a fürdőbe, szedje rendbe magát, mert hamarosan sétálni indulnak az erdőbe.
András a nappaliban várta Emmát, hajkefével a kezében.
- Jöjjön, ide a kisasztalhoz! - mondta
A nő még el sem helyezkedett rendesen, a férfi már rutinos mozdulatokkal kefélte simára a haját.
Emma izgult, hogy András, szokása szerint megpaskolja majd az érzékeny fenekét.
A férfi a nő gerincén végigvezette a hajkefe nyelét. Amikor közelített a feneke felé, s felemelte a hajkefét, mosolyogva látta, hogy a nő lélegzetvisszafojtva szorítja össze a farpofáit.
- Kérem, lazítsa el a fenekét! –mondta szelíden.
- Nem merem, félek, hogy megpaskol. – mondta a nő izgatottan, miközben még jobban összeszorította a feneke izmait.
Andrásnak tetszett a nő egy csomóba szorult fenekének látványa. Olyan volt, mint egy kemény halványpiros barack.
- Majd csak elfárad egyszer. – mondta a férfi
- Na jó, de könyörgöm, óvatosan paskolja meg. – mondta a nő, miközben kezdte ellazítani az izmait.
A férfi még várt egy kicsit, mosolyogva figyelte, amint az eddig göcsösen összeszorított fenék ellazul, kisimul, kikerekedik.
András letette a hajkefét, s egy hűsítő, bőrnyugtató krémet nyomott a tenyerébe majd lágyan bekrémezte Emma fenekének halványpiros foltjait.
- Felállhat! – mondta a férfi
Emma megkönnyebbülten állt fel az asztalról. Bár titkon vágyott arra, a hajkefe hátlapjával való paskolásra. Maga sem tudta pontosan miért.
András egy nagyméretű sötétkék kockás flanel inget nyújtott át a nőnek.
- Ezt vegye fel kérem!
Emma örömmel vette magára a kissé túlméretezett inget. A férfi odalépett és megigazította. Feltűrte a két ujját, a derekára pedig egy vékony fehér selyemsálat kötött.
Az ing olyan nagy volt, hogy leért a nő combja közepéig.
Ezután András egy bőrsarut tett le a nő lábai elé, majd arra kérte, lépjen bele. Miután Emma beleigazította a lábát, a férfi a lábbeli bőrszíjait a nő bokája köré tekerte, és megkötötte.
- Itt várjon! – mondta András, miután felállt, s kiment a nappaliból.
Pár perc múlva, felszerelkezve jött vissza. Hátizsák, puska.
- Indulhatunk! – mondta a férfi, miközben a kezét nyújtotta a nőnek.
- Vadászni megyünk? – kérdezte mosolyogva a nő?
- Igen, Ön lesz a vad. – felelte viccesen a férfi.
Ahogy elhagyták a vadászlakot, rátértek egy kisebb ösvényre. Egy darabig még hallották a két vadászkutya Athos és Porthos méltatlankodó csaholását.
Kéz a kézben sétáltak az egyre sűrűbb fák közé. Emma még soha nem érezte olyan biztonságban magát, mint András oldalán. Mosolyogva lépdelt a férfi mellett. Nem gondolta volna azt sem, hogy valaha fehérnemű nélkül, egy szál férfi ingben és egy saruban fog a szabadban járkálni.
Kellemesen sütött be a délutáni napsugár a fák lombja között. Némán ballagtak egymás mellett. Mindketten élvezték az erdő nyugalmat árasztó hangulatát.
Egy útelágazáshoz értek. A férfi megállt, letette maga mellé a hátizsákot, majd szembe fordult a nővel.
- Játszani fogunk! Vegye le a ruháját! – mondta a férfi.
Emma nagyot sóhajtva először a sálat kötötte le a derekáról, és nyújtotta át a férfinek. Majd lehajtott fejjel, szomorúan az inget is átnyújtotta.
- Nézzen rám! - szólította fel a férfi, miközben egy fából faragott sípot és egy órát akasztott a nő nyakába.
Majd elővett egy másik kicsit nagyobb, sötétebb fából faragott sípot, s a saját nyakába akasztotta.
- Jól figyeljen rám Emma! – mondta a férfi. Én most itt hagyom önt. 10 perc múlva ezt a síphangot fogja hallani, - mondta, miközben hosszan belefújt a sípjába. Ez egy őzhívó síp. Figyelnie kell arra, hogy a hang melyik irányból jön, s követnie kell. Ne ijedjen meg, csak 10 perc járáskülönbség lesz közöttünk.
A nő összeráncolt szemöldökkel nézett a férfire.
- Kérem, ne hagyjon egyedül, ruha nélkül! – kérlelte a férfit.
- Figyeljen rám! – mondta, miközben kétoldalt megfogta a nő arcát. – Ha ügyes, akkor egy órán belül találkozunk, s megjutalmazom. De ha úgy gondolja, hogy eltévedt, vagy már alig hallja az általam kiadott sípszót, akkor jó hosszasan fújja meg a sípot. – mutatott a nő nyakában lógó sípra. - Szeretném, ha próbaképpen most belefújna. – mondta

Comments (0)

The comments are only available after login.