Articles by time
2024. 04. (39)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Kérem a láncokat Uram! 21.

Deleted user
2012. 09. 02. 20:20 | Published: 764x
Emma meglehetősen jó ízzel ette a férfi által készített ételt.
- Ízlik? - kérdezte a férfi
- Igen, határozottan! Nagyon finom, - mondta, miközben lenyelte a falatot. Elárulja milyen húst eszünk?
- Mit gondol?
- Nem tudom, azért kérdezem. Biztos, hogy nem sertés, mert az íze sokkal erőteljesebb, intenzívebb.
- Vaddisznó sültet eszik kedves Emma. Görög fűszeres vaddisznósültet.
- Hmmm, nagyon finom.
Andrásnak nagyon tetszett, hogy Emma nem egy finnyáskodó ételturkálós nő. Szerette nézni, ahogy eszik. Az látszott rajta, hogy élvezi az étel ízét.
András gyorsabban evett mint Emma, ezért amikor már majdnem befejezte az étkezést, felállt, kihúzta a dugót a vörösborból, s megkérdezte a nőtől, hogy tölthet-e neki.
- Köszönöm, nem kérek, elég volt tegnap este! – hárította el, mosolyogva.
- Cabernet Sauvignon, ez egy karakteres, magas alkoholtartalmú, minőségi vörösbor. – mondta a férfi, miközben megemelte az üveget, majd töltött magának. – hasonló bort ivott tegnap, az is Cabernet Sauvinon bor volt, különleges palackozású, Vadászbor megjelöléssel.

Amíg Emma jóízűen falatozgatta az ebédet, András bele kortyolt a mélyvörös színű borba.
Szeme meg-meg pihent a szembe ülő nő hálóba szorított kissé pirosodó mellein.
Kívánta a nőt, jobban mint a vaddisznó sült utáni vörösbort.
Lábairól ledobta a papucsot, s lassan, szinte alig érintve érintette az asztal alatt a nő bokáit.
Emma egy pillanatra összerezzent ez érintéstől. Azt gondolta, talán véletlen, hisz elég kicsi az asztal, de nem. A férfi lábai szépen lassan, egészen a térdéig kúsztak, majd vissza.
A nő megpróbált úgy tenni, mint ha mi sem történt volna, evett tovább.
Bár mellei elárulták izgatottságát. Ahogy a férfi egyre határozottabban simogatta a talpával, egyre szűkebbnek érezte a hálót, a mellei körül.
András kortyolgatta a bort, s az mint a tenger habjait a szél, úgy korbácsolta egyre magasabbra a férfi vágyait.
Már nem volt elég a nő lábainak simogatása. Amikor a két talpával a nő térdeihez ért, határozott,
de gyengéd mozdulattal feszítette szét, majd szépen lassan a combok belső felületén haladt egyre beljebb. S míg egyik talpával a combtőt támasztotta, biztosítva ezzel azt, hogy a combok össze ne záródjanak, a másik talpával a nő nagyajkait terítette be.
A nőnek eszében sem jutott összezárni a lábait. A szék szélére húzta a fenekét, s széjjelebb tárta a combjait.
András mosolygott, miközben szájához emelte a poharat, s mindkét talpát a nő szeméremajkára helyezte. Miután letette a poharat, s szájában forgatva ízlelte a bor bársonyos zamatát, a lábán lévő hüvelykujjaival szétnyitotta a nő nagy ajkait.
Amikor engedte legördülni a torkán, az érett, szőlőnektárt, jobb lábának nagy ujját befúrta a kisajkak közé, s lágyan simogatta.
Emmát már nem érdekelte a vaddisznó sült karakán íze, szeméremajkait szinte rá tolta András lábára. Fátyolos tekintettel nézett a férfire, kezében a késsel és a villával.
- Szedjen még húst kedves – mondta a férfi mosolyogva, mintha ebben a pillanatban az étkezésen kívül az ég világon semmi sem történne kettőjük között.
- Köszönöm! – mondta a nő kissé lélegzetvisszafojtva, s szedett a sültből.
A férfi tovább ingerelte a nőt, és önmagát is. Amíg Emma megpróbálta a jóízű falatot lenyelni, a férfi, egyre erőteljesebben simogatta a nő kisajkait. Egész talpával érezte, hogy a nő egyre nedvesebb.
A jobb nagylábujját befúrta a hüvelybejárathoz, mintha be akarna lépni a nőbe.Érezte, hogy a forró nedves hüvely mint a mágnes a vasat, vonzaná be a lábujját.
Emma szerette volna magában érezni a férfit. Már nem tudott mozdulatlanul megülni a székén.
András a teljes talpát ráhelyezte az asztal alatt hívogatóan széttárulkozó kisajkakra, s lábfejével kőrkörösem masszírozta a szeméremtestet, miközben a nő csípőjét ütemesen mozgatta előre hátra.
Amikor a nő már nem bírt uralkodni az érzésein, az evőeszközök kiestek a kezéből,
nyitott tenyereivel megtámaszkodott az asztal lapján, s görcsös vonaglással élvezte a férfi azaz a szexuális rabszolgatartójának lábának érintését.
A férfi csodálattal nézte és érezte rabnője extázisát. Mindkét talpával itatta fel a gyönyör nedveit.
Még egy – egy utolsó simítást végzett búcsúzóul a belső combokon, majd visszahúzta lábait.
Emma kielégült tekintettel nézett a férfire.
- Köszönöm az ebédet! – mondta
- Csak az ebédet? –kérdezte a férfi
- Ó, nem csak az ebédet! – mondta szemlesütve a nő
A férfi felállt, odalépett nőhöz és szájon csókolta.

Comments (0)

The comments are only available after login.