Fegyelmezés 2/2. rész

Fegyelmezés 2/2. rész

(Kitalált történt fiktív szereplőkkel és helyszínekkel)

Az első ütés meglepte, és felhorkant tőle, ahogy az injekcióitól szokott, de aztán fokozatosan ráhangolódott a botra. Igyekezett ellazítani a fenekét, és amint megkapta az ütést, megfeszítette, megrázta, majd újra ellazította, jelezve, hogy várja a következőt. Élete egyik legjobb botozását kapta, és ezt már a deresen is érezte. Újra és újra alávágtak, nem finomkodtak vele, éreztették, hogy férfiasan állja, cserébe megtisztelték azzal, hogy alaposan megbotozták felkínált fenekét. Időnként elnézést kért, ha jobban megnyögdeltette egy ütés, és szánalmasan magyarázkodott, hogy régebben jobban bírta a botot. Ez felerészben igaz volt, de akaratlanul is felidézte magában, hogy a börtönben hányszor rázta a seggét, és panaszolta, hogy ez a botütés mennyire meggyötörte.

Mivel azonban összességében jól bírta, így megengedték, hogy részt vegyen a pribékek és nézőközönség véleményütköztetésében, sőt javaslatot is tehetett. A pribékek a fenekét tapogatva kijelentették, hogy érzésük szerint megérdemelne öt vagy tíz repetát, és amikor őt is megkérdezték, úgy vélte, hogy a saját érdekében el kell fogadnia. A nézőközönség megállapodott, hogy öt elég lesz, és a doktor felmutatta az újabb kúpot, amit kis ellenkezés után engedett felnyomni a fenekébe. Teljesen elfeledkezett már erről, a kis kellemetlenségről, és felnyögött, amikor a hideg kúpot egyetlen határozott mozdulattal mélyre nyomta a doktor. Felhorkant, felkapta a fejét, és kijelentette, hogy érzi, hogy jól megnyomták, mire a nézőközönségből többen kinevették. Erre elvörösödött, és magában számolta a rányomásokat, ötnél többet a börtönben sem nyomtak rá a magra, és a doktor is ezt az íratlan szabályt követte. Végre kijelentette, hogy immár helyén marad a kúp, és jöhet az öt repeta.

A férfi ellazította sajgó fenekét, és felemelte a fejét. A pribék kivárt néhány pillanatot, majd könnyedén alávágott, megnyögdeltetve ezzel a férfit. Többen ismét nevettek a nézőközönségből, hiszen egy meglett férfi csak nem ijed meg egy kis bottól. A második repeta már jobban sikerült, a férfi elegánsan, halkan nyögött, és kissé megrázta fenekét. Jött a harmadik, a negyedik, és végül az ötödik. A pribék kijelentette, hogy kész, és társával kioldozta a szíjakat.

Míg egyikük egy kis palack vizet nyújtott a férfinak, aki hálásan fogadta, mert kiszáradt a szája a nyögdécseléstől, és meg is izzasztotta a verés, a másik gondosan letisztogatta a deres felszínét, előkészítve a következő delikvensnek, aki a nézőközönség soraiból került ki.

Néhány évvel idősebbnek látszott az imént elvert férfinél, és vaskosabb, kövérebb is volt. Szuszogva vetkőzött, és már előre elnézést kért, ha nem viselné úgy a botot, ahogy elvárják egy férfitól. Feltérdelt a deresre, és előrehajolt, könyökére támaszkodva sandított hátra, és a doktor nem késlekedett. Ezúttal másfajta, kissé nagyobb kúpot készített elő és illesztett a készségesen széthúzott fenéklyukba. A férfi felnyögött, amikor megnyomták a kúppal, és azt sziszegte, hogy ezt sohasem fogja megkedvelni, és minden újabb nyomástól nyögött egy kiadósat.

Ezután elhelyezkedett a deresen, és figyelte a pribéket, aki közben azzal foglalatoskodott, hogy botot választott. Zavarában elfelejtette megcsókolni a doktor kezét, és már éppen leszíjazták, amikor kérte a doktort, hogy pótolhassa a mulasztását. Többen kinevették. Miután megtörtént a kézcsók, a doktor megpaskolta a húsos feneket, és kijelentette, hogy alkalmas arra, hogy huszonötször megkínálják a bottal. A hasaló férfi erre csüggedten bólintott, mint aki maga is tisztában van ezzel.

Ezután elkezdődött a botozása. A pribék nem kímélte, könnyedén lecsapott újra és újra, miközben a férfi panaszosan nyögdécselt. Ám a pribék kérdésére azt felelte, hogy megérdemli, amit kap, és a doktor javaslatát sem utasította el, aki újabb kúpot nyomott a remegő fenék lyukába, ezúttal is ötször rányomva, hogy benntartsa a kúpot. A hasaló férfi minden egyes nyomásra kínos sóhajjal felelt, majd utána körülnézett, és kifejezte reményét, hogy ezúttal jobban bírta, mint az elsőt. Néhányan arra szavaztak, hogy igen, páran azonban még mindig nemet mondtak, végül a doktor oldotta meg kérdést, és újabb kúpot vett elő, hogy ez eldönti majd a kérdést.

A férfi lehunyta a szemét, és ellazította záróizmait. A doktor beillesztette a kúpot, hogy mindenki lássa, aztán határozott mozdulattal tövig nyomta középső ujját. A férfi kínosan felnyögött, mire többen kinevették. Kisebbeket nyögve, de végignyögdelte a további öt nyomást, és megkönnyebbülten sóhajtott fel, amikor a doktor kihúzta ujját, és elé tartotta kezét, hogy harmadszor is megcsókolhassa.

A nézőközönség soraiból egy férfi kijelentette, hogy bemutatja, ha kell, hogy egy igazi férfi hogyan fogadja a kúpot. Nyomban felkelt, néhány mozdulattal szabaddá tette fenekét, és mélyen lehajolt, miközben két kézzel széthúzta fenekét. A doktor nem ellenkezett, annál is inkább, mert ennek a nézőnek is kijárt a későbbiekben egy kiadós botozás. Ez akkor derült ki, amikor odalépett, és beillesztette a kúpot a végbélnyílásba, és megjegyezte, hogy mire a deresre hasalhat, már egy másik lesz esedékes. Megvárta, míg a hajoló férfi megfogja bokáit, és akkor tövig nyomta középső ujját, mélyre tolva a kúpot. A férfi felkapta a fejét, és jólesőt sóhajtott, sőt csettintett nyelvével, így jelezve, hogy ízlik neki a kapott kúp. Aztán felkészült a további nyomásokra, és mélyeket sóhajtva fejezte ki elégedettségét, egyben segítve, hogy a doktor könnyedén megnyomhassa. Megvárta, míg a doktor kihúzza az ujját, akkor hálása megköszönte, megcsókolta a doktor kézfejét, ahogy illett, és két kézzel összeszorította fenekét, majd felhúzta nadrágját. A közönség felé az egész folyamat alatt a fenekét fordította.

Amikor visszaült közéjük, többen megtapsolták, és ő büszkén kihúzta magát.

Ekkor elkezdődött a vaskos férfi botozása. Mindenki elképedésére sokkal jobban bírta a botot, mint a kúpolást. Vagy pedig szégyellte magát a kúpolás közben tanúsított viselkedéséért, és elhatározta, hogy kiköszörüli a csorbát. Mindenesetre halkan, tisztelettudóan nyögdécselt, és a pribék kérdésére alázatosan kérte, hogy lejjebb vagy feljebb mérjék rá a következőket. A pribék azonban értette a módját, hogy hangosabb reakcióra késztesse. Amikor az utolsó ütés következett, és a férfi felkészült arra, hogy utána felkelhet, egy alattomos ütéssel a fenékvágatba suhintott, és eltalálta a kúppal az imént gyötört fenéklyukat, ami, mint pillanatokon belül kiderült, a tökéletes ütés következtében bíborvörösre színeződött. A pribék és a doktor látta először, majd a pribék által szétfeszített feneket minden néző közelebbről is megtekintette, miközben a váratlan ütéstől hangosan feljajduló férfi könnyeit nyelve ismételgette, hogy nem számított arra, hogy megcsapják a lyukát is, majd újra és újra elnézést kért, hogy ennyire meggyötörte a lyukára mért ütés. A pribék a vállát vonogatta, hogy nem is ütött akkorát, de a bíborszínre változott fenéklyuk másról tanúskodott.

A kövér férfi lassan kászálódott le a deresről, miután kifűzték szíjait, és remegő kézzel öltözött, közben elfogadta az egyik pribék által felé nyújtott, kis palack ásványvizet, és mohón ivott.

Az előbbi férfi következett, aki olyan büszkén fogadta a kúpot. Kijelentette, hogy ő nem szokott meztelenre vetkőzni egy kis botozáshoz, majd a doktor tenyerén billegő kúpra pillantva nagy levegőt vett, bólintott, majd ismét szabaddá téve fenekét előrehajolt, saját magának két kézzel széthúzva. A nézőközönség ismét láthatta, ahogy kissé kinyílik a lyuk, a doktor beilleszti a kúpot, majd erőteljesen rányom, ujja tövig eltűnik a férfi fenéklyukában. Alig volt annyi ideje, hogy rámarkoljon bokáira. Ismét mély, elégedett sóhajjal fogadta be kúpját, és halk sóhajokkal nyugtázta, hogy a doktor ötször is gondosan rányomott, megakadályozva a kúp újbóli előbukkanását. A férfi megvárta, míg a doktor ujja cuppanva búcsúzik a meggyötört lyuktól, ekkor felegyenesedett, és elegáns csókot lehelt az elé tartott kézfejre.

Kissé meg-megrázta a lábát a kúptól, ahogy a dereshez lépett, majd megvárva, míg a pribék befejezi a fekpad letörlését, ügyesen elhelyezkedett rajta. A doktor kérdésére, hogy mikor kapott utoljára botot a feneke, felemelte fejét, és töprengve számolta, hogy úgy öt hete hasalt utoljára, és már igen esedékes, hogy megkapja a járandóságát. Gondosan megigazította féltett szerveit, hogy pénisze a köldöke felé mutasson, majd megkapaszkodott a deres lábaiban, bokáit pedig a deres két széle felé tárta, hogy segítsen a pribékeknek abban, hogy deresre húzzák.

Amikor a derekán átívelő szíjat is becsatolták, a doktor megpaskolta a fenekét, és megadta az engedélyt a botozás elkezdésére. A férfi magasra kitolt fenekét látva a közönség ismét látta a kontrasztot, a lejjebb lévő fejével, de a hasaló férfi megnyugtatta közönségét, hogy kényemesen elhelyezkedett, és készen áll a büntetésre.

A pribék ügyesen bemutatta a botnak, amitől a férfi felkapta a fejét, és halkan felnyögött. A botozás folytatódott, és a férfi minden ütéstől megrázta a seggét, és egyre kínosabban nyögdelt. Szabadkozott, hogy máskor jobban bírja a botot, de most váratlanul érte, hogy meg kell csapatnia a farát, és emiatt nehezebb ráhangolódnia. A kemény ütések újra és újra panaszos nyögdécselést csaltak ki belőle. A tizenötödik ütés után a doktor újabb kúpot nyomott fel neki, és ettől a férfi kissé megnyugodott. Jobban tudott figyelni a pribékre, és segíteni annak munkáját. A botütések újra és újra megnyögdeltették, de hangján hallatszott, hogy immár sikerült ráhangolódnia a botra. A pribék nem kímélte, újra és újra alávágott, ahogy ilyenkor mindig szükséges. A férfi fegyelmezetten nyögött, és amikor a pribék kijelentette, hogy kész, a doktor megtapogatta a hurkásra, lángolóra vert feneket, majd minden előzetes bejelentés nélkül újabb kúpot tolt fel a remegő férfi fenéklyukába, aki meglepetten kapta fel a fejét, hiszen nem számított rá. Arca elárulta, hogy ezúttal már soknak érzi a kúpolást, ennek ellenére mélyeket sóhajtva segítette a doktort abban, hogy mélyre tudja nyomni a hideg kúpot. Halkan, berzenkedve nyögött, amikor a doktor újra és újra rányomott a kúpra, és mélyet sóhajtott, amikor érezte, hogy a halk cuppanással eltávolítják az ujjat a fenéklyukából.

Közben a pribékek feloldozták, és a férfi lassan húzta fel nadrágját, többször is rázta a lábát, annyira gyötörte a felnyomott négy kúp, ahogy ezt kesernyés nevetéssel megjegyezte nézőinek.

A nap az egyik pribék botozásával végződött. A szolgáltatóház vezetősége ragaszkodott hozzá, hogy a botozó férfiak havonta egy alkalommal saját maguk is deresre hasaljanak, és próbálják ki a másik oldalt. Ettől javult a szolgáltatás színvonala. Amikor a nézők figyelme elkalandozott a lábát rázogató férfitól, észrevették, hogy a pribék, aki gondosan letörölgeti a derest, nekikészülődik, hogy maga is felhasaljon, és társai elverhessék.

Miközben lehúzták fenekéről meglazított nadrágját, kérte társait, hogy azzal a bottal mérjék rá a huszonötöt, amivel legutóbb is kapta, mert meglehetősen megkedvelte azt az eszközt. Teljesítették kérését, és miközben fintorogva fogadta a kúpot, megjegyezte, hogy ez a kúp minden alkalommal nagyobb, mire a doktor azt felelte, hogy csak úgy érzi. Erre durcásan hasalt, és halkan lihegett, miközben a doktor rányomott öt alkalommal a feltolt kúpra.

Talán nem is volt szüksége a ráhangolódáshoz, mert ezen a napon ő bírta legjobban a botozást. Társai két oldalról álltak neki, hogy egyenletesen kapja kitolt fenekére az ütéseket, hol jobbról, hol balról csaptak le, és a hasaló pribék megadóan tűrte az ütéseket, egy-egy halk, visszafogott nyögésen, sóhajtáson kívül nem adott más hangot. Amikor megkapta a huszonötöt, saját maga kérte, hogy repetáztassák meg tíz ütéssel, mert úgy érzi, még több jár neki. Folytatódott a botozás, ettől már jobban nyögdelt, ettől a nézőközönség elégedettsége nőtt, hiszen látták, hogy a pribékek nem kedveznek társuknak sem.

Amikor felkelt, és remegő lábakkal tapogatta fenekét, társai kérdésére elárulta, hogy ez bizony jólesett, és megköszönte nekik a kapott ütleget. Aztán elsápadt, amikor meglátta a doktort, aki egy újabb kúpot mutatott fel.

Megállt a nadrágját igazgató keze, és komoran bólintott. Újra hátat fordított nézőközönségének, előrehajolt, és széthúzta fenekét. A doktor megvárta, míg kissé kinyílik a fenéklyuk, majd beillesztette a kúpot. Megvárta, míg mindenki megnézte, majd hirtelen mozdulattal felnyomta a kúpot középső ujjával. A pribék, aki már a bokáit fogta, és felemelt fejjel várt, recsegve fingott, szemei tágra nyíltak, és kacskaringós káromkodást eresztett meg.

Nem számított rá, hogy mindenki kineveti, és a doktor a szokottnál is durvábban nyomja meg a kúppal, majd nem ötször, de hatszor nyomott rá, miközben a férfi saját magát szidalmazta, hogy elvesztette teste felett a kontrollt. Rázta, forgatta fenekét, miközben a doktor újra és újra nyomta, majd mikor érezte, hogy a gyötrő ujj eltávozik lyukából, társaira nézett, akik gúnyos mosollyal bólintottak. A pribék elsápadt, kipirult, majd ő is bólintott.

Társai után kullogott, és egy oldalajtón át elhagyták a deresszobát. Az ajtó nyitva maradt kissé, így a jelenlévők hallották, ahogy társai nevetve biztatják, majd újra és újra felhangzik a megkúpolt pribék jajdulása, amit újabb nevetés, és ezen zajok közt egy furcsa nesz hallatszik.

A férfi, akit először vertek el, és azóta a nézőközönség közé került, néhány perc múlva megkérdezte kuncogó társait, hogy vajon mi történik? Lassan kiderült elejtett szavaikból, hogy aki a kúptól recsegteti a lyukát, azt utána társai kiviszik, és egy másik helyiségben fenékbe rugdalják. Mivel általában a farpofái lángolnak a botozástól, így közé rugdosnak, és a delikvensnek minden egyes rúgáshoz le kell hajolnia. Aki látott már ilyet, elmondta, hogy időnként úgy felrúgják ilyenkor, hogy távolabb ér földet, de újra vissza kell jönnie, és ismét lehajolnia, hogy ismét megrúghassák a fenéklyukát. Ezt a folyamatot úgy nevezik, hogy szétrúgják a seggét. A tucatnyi pribék közül, a férfiakat botoz, kevés tartozik azok közé, aki még nem kapott ilyet, mert azért kúpolás közben nem ritkán előfordul, hogy nem tudnak uralkodni a szeleken. A nyomorú sorsú pribék újra és újra elesett, hallották a zajból, és mégis visszatért, hátat fordítva lehajolt, hogy társai közül a szerencsésebb ismét farpofái közé rúgva megreptesse. Egyre jobban fáradt, és sajgott szétrúgott feneke, így társai, miután megnézték a fenéklyukát, utoljára még egyikük és másikuk is megröptette rúgásával, majd közölték, hogy alaposan megkapta büntetését a fingásért, remélik, hogy okult belőle. A férfi kínosan hebegett köszönetet társainak, és sántikálva jött elő, két kézzel fogva fenekét. Társai derült arccal követték.

A férfi megmutatta a nézőközönségnek szétrúgott fenekét, egész fenékvágata és fenéknyílása bíborlott a kapott rúgásoktól, majd ismételten elnézést kért, és csak ezután húzta fel a nadrágját.

Egyik társa emlékeztette, hogy legutóbb ő részesült ilyenben, amikor a doktor kúpjától ő se tudta a fingást visszafogni, és akkor az ő seggét rúgták szét annyira, hogy napokig sántított tőle, és ettől a szétrúgott fenekű pribék is felderült, hiszen emlékezett, hogy pontos rúgásaival hányszor megröptette társát.

A férfi, aki elsőnek kapott botozást, elköszönt, kitöltött az irodában egy csekket, és elindult haza. Kinn az utcán járt már, amikor egy autós rádudált. Odapillantva látta, hogy a társai által megbüntetett pribék int neki. Óvatosan ült be mellé, a pribék felajánlotta a fuvart, amikor látta, hogy nem autóval érkezett.

Betértek hazafelé egy bárba, majd késő estig még megvitatták a mozgalmas nap eseményeit.

Vége