
Liza zokogott, szájában a vezetőasszony büdös zoknijával. Nikolett elégedett volt a talpmasszázzsal, ezért 3 nagy pofonnal megúszta a mai napot szegény Liza.
Liza, ahogy ballagott haza, furcsa érzések kavarogtak benne. Tulajdonképpen ahogy a mai nap megtörte a vezetőasszony és fizikálisan is megalázkodnia kellett, nemhogy semleges, hanem jó érzések törtek belőle elő.. Az emberi lélek rejtelmei...
Reggel a fagyos időben szipogva ballogott a munkahelyre. Félt ugyan, de ahogy éjszaka tisztázta magában a gondolatait és érzéseit, s hogy jobban tisztázta önmagábana a dolgokat, bizakodó volt. Semmiféle ingatlanhirdetés, és semmiféle munkahelyi megfelelés nem érdekelte mostantól. Egy célja volt, ismerkedjen tovább sub életérzésével, méghozzá úgy, hogy a vezetőasszony ebből ne érzékeljen semmit.
Megérkezett, benyitott az ajtón. Már voltak az irodában, a másik ingatlanos srác, Dávid, illetve az ügyfelei. Nikolett épp telefonált az asztalánál. Liza levetette a kabítját, és odalépett hozzá, s intett neki, hogy jöjjön, mert akar valamit. Nikolett mérgesen mutatta, hogy ügyféllel telefonál, hagyja békén most. De Liza csak erősködött, így felállt az asztaltól és ment Liza után. A személyzeti mosdóban kötöttek ki. Liza ekkor letérdelt és teljes szívből és teljes odadással keezt csókolt a vezetőasszonynak majd a lábait kezdte csókolni. Nikolett ettől úgy meglepődött, hogy kiejtette a telefonját a kezéből.
-Hát te meg mi a francot csinálsz? -kérdezte meglepődve, de még félig álmosan.
-A mai naptól a vezetőasszony csicskája akarok lenni, nem pedig csak a segédje.. Hívjuk helyén a dolgokat, ne ragozzuk Asszonyom. Tisztelem Önt és a nagyságát. Megtisztelő lenne, ha elfogadna így engem.
Liza becsukta a szemét, ott térdelt Nikolett előtt és izgatottan, remegve kezét imára kulcsolva várta a főnökasszonya reakcióját. Nikolett hirtelen nem tudott a helyzettel mit kezdeni...
-Várj meg itt, mindjárt jövök. Nikolett kiment az üzlet elé telefonálni, majd 15 perc múlva csettintett Lizának, hogy száljon be az autójaba.
Odaszólt Dávidnak, hogy most el kell menniük, de délutánra visszajönnek.
Liza remegve üllt a főnökasszony luxusautójában, beszált Nikolett is. Elindultak...
-Hova megyünk Főnökasszony? Remegve és félve kérdezte vékony, elcsukló hangon Liza.
-Nikolett odafordult, kért egy kézcsókot, majd kacsintva válaszolt.
-Haza.. A házamba..
Liza nyelt egy nagyot...
Folyt. köv.
Comments (1)