Nem kértem mást, csak egy szót, egy jelet,
Hogy tudjam: tartozom valakihez.
Lelkem kulcsát önként odatettem,
Használj – nem kell, hogy szeress.
Térdem már tudja, hol van a helye,
Szájam csak engedélyre beszél.
Nem vagyok több, csak formázható edény –
Te döntöd el, mivé leszek én.
Ha nyakörvet adsz, nem kérdezek,
Ha elnevezel, már az vagyok.
Beöltözöm, lehajolok, ugatok –
Csak lásd bennem a játszanivalót.
Bilincsbe születtem, bilincsben lélegzem,
Az irányításodtól leszek egész.
Ne sajnálj – csak használd a testem,
És törd meg lassan… újra meg újra egész.
Comments (0)