Rabszolga a tanyán 3. rész

Folytatva a szabályokat:

Ha a rabszolga bármiben anyagi kárt okoz, akkor ötven és ötszáz ütés között büntethető. Például, ha eltörik rajta egy közönséges pálca azért ötven ütés jár, ha egy díszesebb lovaglópálca, vagy komolyabb ostor sérül meg rajta, azért kétszáz ütés jár. Ha mosogatásnál eltör egy tányért, azért már háromszáz ütés, ha a verésektől kihasad rajta a nadrág azért is háromszáz ütés jár, ha takarításnál valami értékesebbet összetör, azért akár ötszáz ütés is járhat.

Van még egy olyan szabály is, hogy, ha egy rabszolgának bárki azt mondja, hogy: “te rohadt féreg rabszolga,” akkor az azt jelenti, hogy az elszámolásnál kérnie kell még száz ütést pálcával fenékre. Ha aznap többen is mondják ezt neki, akkor a második száz ütést ostorral kell kapnia, a harmadikat bikacsökkel, a negyediket lovaglópálcával, az ötödiket bottal, a hatodikat pedig paddle-val. Ebből a típusú verésből maximum hatszázat kaphat naponta a rabszolga.

A rabszolgának büntetés közben szigorúan tilos kegyelmet, vagy szünetet kérnie. Egy mazó rabszolga, azért választja önként ezt a szerepet, mert szereti, ha megbüntetik. Éppen ezért a büntetésnek alaposnak és komolynak kell lennie, a rabszolga menet közben nem gondolhatja meg magát. Ha ezt mégis megteszi példás büntetést kap. Egyszer befejezik azt a büntetését, amit éppen végrehajtottak, majd közvetlenül utána rákötik a fenekelőpadra, amin kétszázötven erős ütést fog kapni sjambokkal. Ezt mindig az Úrnő hajtja végre, mert kedvenc verőeszköze a sjambok. Normális esetben, a rabszolgának az oldalt megerősített nadrágban kéne ilyen nagy verést kapnia és maximum száz ütésig, de ebben az esetben a normális rabszolga nadrágban kapja, a maximális fájdalom érdekében. A büntetés célja, hogy elrettentő legyen. A rabszolga azért kap “csak” kétszázötven ütést, mert tudvalevő, hogy ilyen erős verőeszközzel több ütés már túllépi a bdsm határát és átcsap olyan kegyetlenségbe, ami értelmetlen. A büntető táborokban, börtönökben is csak ötvenet, százat kapnak sjambokkal a foglyok, ezért a kétszázötven a tanyán kemény büntetésnek számít. Hogy ilyen büntetést elkerüljön a rabszolga javasolt, hogy nagyobb fájdalomnál inkább tömesse be a száját, nehogy hülyeségeket mondjon.

Az utolsó szabály megértése nagyon fontos. A tanya Úrnője kizárólag csak vérbeli mazó rabszolgákkal foglalkozik. Az utolsó szabály betartása kiszűri a hobbi mazókat. Az Úrnőnek kizárólag olyan rabszolga kell, aki szereti a fájdalmat és bírja is. Aki aláírja az utolsó szabályt, az elfogadja azt a feltételt is, hogy az éjszaka kivételével folyamatos fájdalomban kell élnie a tanyán. Sőt az igazi rabszolga még élvezi is ezt. Mivel a mazó rabszolgák leginkább a fenekükön szeretik érezni a fájdalmat, a megérkezésétől számítva egy órán belül a rabszolga feneke alaposan el kell legyen verve, mely állapotot a távozásig fokozni kell. Az eddigi értékelések szerint a valódi mazó rabszolgák jobban érezték magukat a tanyán, ha mindig égő, nyillaló fenékkel dolgoztak, tevékenykedtek. Ezt az érzést feltétlenül biztosítani kell számukra, a rabszolga fenekét ezért fájdalomban kell tartani végig a szolgálat alatt. A cél, hogy a tanyáról távozva szép emlékei legyenek és érezze, hogy vérbeli mazóként volt kezelve. A rabszolga a szerződés aláírásával beleegyezik abba, hogy távozáskor a fenekén hurkák, lila csíkok lehetnek. Csak az írhatja alá a szerződést, akit már e sorok elolvasása is felizgat és alig várja, hogy sötétlila csíkos feneke legyen. Ha a rabszolga a tanyán azt érzi, hogy csökken fenekének fájdalma, köteles verésért a szolgákhoz folyamodnia. Ha ezt elmúlasztja, aznap, amíg be nem sötétedik az ülepére óránként ötven pálca, illetve ostorütést kell kapnia.

Gondolkodás nélkül és örömmel aláírtam a szerződést, különösen az tetszett, hogy folyamatosan fájdalomban lesz a fenekem. Miután elkezdtem kiszámolni, hogy vajon naponta hány ütést fogok kapni? Ugye a nyakörv, bilincs, nadrágszíj, maszk 250 ütésbe fog kerülni naponta, az erényövből jó lesz az ingyenes, tehát a tüskés. Aztán fogok inni naponta legalább két pohár vizet, az még 100 ütés lesz. Friss pisiből is fogok két pohárral naponta inni, az 30 ütés lesz, a többit majd a pocslyákból pótolom. Arra gondoltam, hogy az első nap kétszer eszek a vederből. Az első éjsza az ólban alszom 25 ütésért, a második éjjel ingyen a pincébe kikötve, rezgő vibrátorral a fenekembe, viszont akkor a harmadik éjszaka rendesen kialszom magamat 200 ütésért az istállóban, aztán meg ha kibírom, akkor negyedik éjszaka szintén ingyen az oszlopon. Ha naponta kétszer pisilek rendesen, akkor az 60 ütés lesz, a többit meg ingyen megoldom a nadrágba vizelve. Abban biztos voltam, hogy nagyobb veréseknél ordítani fogok, legalább naponta kétszer, amiért kétszer 50 ütéssel, tehát 100-al számoltam. A számat szalmával tömetem be, ami csak 15 ütést jelent majd. Egy nap, ha négyszer tömetem be a számat, az 60 ütésbe kerül. A többi ütést nem számolom, mert eléggé alázatos vagyok, pontosan dolgozom, nem nézek az Úrnő és többi szolga szemébe, mindig négykézláb közlekedek, stb. Az első napra 625 ütést számoltam. Ha még valaki rohadt féreg rabszolgának nevez, az még 100 ütés lesz, tehát 725 ütés. Ez azért sok volt, úgyhogy még rászámoltam 50-et, hogy két részre oszthassam. Azt is megértettem, hogy lesz olyan nap, amikor 1000 ütést is kapok majd. Plusz persze a többi verés, amire, ha kedve szottyan valakinek el kell viselnem. Ha a többi szabályt jól betartom, akkor naponta átlag 900 ütéssel megúszom.

Folytatása következik.