Tom Úr kisbabája 2.

Greta lábait vízszintesbe engedték, majd őt magát is. De nem láthatta mi történik vele tovább, csak érezte. A hátsó kaput támadták újra, kíméletlenül behatolt egy puha mégis kellemetlen dolog. A következő pillanatban teste elkezdett feltöltődni, valami kellemesen meleg folyadékkal.
- S most megtisztítjuk a jelöltet mindenhol! – jelentette be a műsorvezető, mire helyeslő moraj szállt át a termen.
Egy darabig érdekes volt az érzés, majd egyszercsak feszítővé vált. Kellemetlen morranások keltek bensőjében. A teremben halálos volt a csend, így a meggyötört belek hangja felerősödött.
Szégyenérzete újra feltört.
- Kérem…kérem..hadd menjek ki a mosdóba! – könyörögött halkan, a halk nevetésből mi végighullámzott a tagságon, rájött mindhiába könyörög. Majd az áramlás befejeződött. A feszülés állandósult, ahogy a belső morgás is. A csövet kihúzták. Épp felsóhajtott volna, de egy durva mozdulattal bedugott tárgy, elzárta a kijáratot. Kéz simult a feszülő hasfalra. Finoman átgyúrta, ami nem volt kellemes érzés. Menekült, küzdött volna, de nem tudott. A hánykolódás csak még kellemetlenebbé tette a helyzetét.
Újra csak felemelték a lábait, aztán felkapcsolták a villanyokat, így láthatta a mohó tekinteteket, a megfeszülő arcokat. Kamerával állt meg mellette valaki és a gép felvételre kattant. Egy vödröt tettek alá.
- Ne! Kérem ne! – sikoltotta, de szájába labdacs került, a tiltakozás lefojtódott. Egy kéz távolította el a dugót a hátsó kapuból. Meggyötört szervezete sugárban lökte ki a folyadékot és mindennemű salakanyagot. Az ájulás szélén járt. A következő beöntés már csak öblítés jellegű volt, ahogy a két következő is. Mikor már csak tisztavíz jött belőle, a terem megtapsolta a megtisztulását. A labdacs kikerült a szájából, szabadon liheghetett a megerőltetéstől.
Hagyták kicsit pihenni, míg lemosdatták, szárazra törölték bolyhos, puha törölközővel.
Aztán egy majdnem jéghideg kéz bekrémezte. Forró meggyötört testének jólesett a hűvös érintés.
- S most..?! – kérdezte halkan, némi részvétet remélve a nőtől aki gondoskodott épp róla.
- Oh még nem ért véget az est! Élvezd a beavatást! – súgta vissza áhítattal, hangjában vágy rezgett, mit Greta nem tudott értelmezni.

A keresztet oldalra fordították. Elé vezettek egy alig nagykorú, hófehérbőrű, tejszőke, suhancjellegű, értetlen kölyköt. Nyílt színen a pódiumon vetkőztették le. Borzongott s hímzagja bágyadtan pihent combjai közt. Félt. Óvatosan pislogott körbe. Néma csend volt és sötét. Csak az előtte kifüggesztett női testre vetődött fénysugár. A kert és a hátsókapu mi fényesen csillogott a krémtől- Greta mozdult párat kertje nyílt és záródott feszültségének jelzésére. Hátsókapuja rózsaszín virágja tökéletesen zárva volt.

A fiú tekintete a feltárt kerten, férfiassága lassan vérrel telítődve felmeredt, a hasfalához simult katonásan.
- Ostromot! Ostromot! – erősödött a teremben a kántáló suttogás.
A fiú Gretához lépett s az kimeredt szemmel nézte ahogy egyre feszesebb és nagyobb lesz a szerszám.
- Ne! Kérem ne! – nyekkente rémülten halkan, sejdítve mi következik. Ám a suttogás szinte delejezte az ostromlót. A kerthez igazítva férfiasságát, behatolt volna.
Greta sikoltott. A méretes szerszám nem jutott be csak tán a feje. A fiú csalódottan vonult vissza s a hátsó kaput már meg sem próbálta.
A segítő nő egy jólirányzott seggrepacsival jutalmazta hiába való próbálkozását. Aztán el is vezették a színpadról.
A tömeg csalódottan morajlott fel.
A műsorvezető pár kis gyenge tréfával feldobni a hangulatot, de ő is érezte, sikertelenül. Hát gyorsan továbbléptette a programot.

Tombolahúzás következett. A 73-as nyert. Egy fiatal nő. Arca kemény volt, tekintetében tűz lobogott az addig átéltektől.
- A nyereménye! – mutatott a műsorvezető Greta testére.
A nő hátranyúlt, kezébe adtak egy lovaglópálcát. Párat suhintott vele, majd Greta érzékeny belsőcombját ütötte meg a kis leffenő bőrnyelvvel. Greta sikoltott. Az eredmény a labdacs visszakerülése lett.
A kis nyelv körbenyalta mindkét comb belső felét. Mikor már vörösen izzott a terület, Greta teste csatakosra izzadt akkor húzták a következő számot. A 95 – ös tulajdonosa sétált ki.
Határozott magabiztos férfi. Elvette a pálcát a kis vékony nőtől Szemügyre vette az áldozatot, de csak annak alfele érdekelte.
A pálca végigsimított az izzó területeken, Greta teste megfeszülve remegni kezdett. Majd a kis nyelv a gátra simulva megforgatódott a most már elégséges kéjnedvben. S az első csapás gyors, kíméletlen volt. A labdacs mögül is felsírt a sikoly. A nagyajkat ért csípős ütés rögtön tűzbe borította a bal oldalt. S nem is váratott magára sokat a második csapás, mely a jobb oldalt tette hasonlatossá a párjához. Greta nyüszített. A teremben kéjes sóhajok kéltek, újabb páros csapás, pontos, halálosan pontosan ugyanoda egyenként, immáron gyorsabban. Majd felgyorsult az ütem, összesen tízszer csapott le a férfi kezében a pálca. Ötöt ide, ötöt oda felváltva. Szinte érzéketlenné fájdítva a területet. S újabb szám jött. A 19.es.
S míg a középkorú férfi leváltotta társát, a pálca gazdát cserélt, más is történt. Egy segítő lépett Grétához s két csipeszt helyezett el az elgyötört részeken. Egyet egyet. A csipeszekről vékony lánc lógott le, ezeket átvezette a felemelt combok mögött a test előtt. A láncok végére súly került. Épp csak akkora hogy a nagyajkakat elhúzta az útból és kitárta a kert kaput.
A 19 –es kézbe vette a pálcát, s ő is megmártotta a nektárban, mely immáron fényesen sikamlóssá tette a bejáratot. Greta felnyüszített s szorosra zárta a szemét. A fények kialudtak és egyetlen fénypászma éles kis fényköre vetült a nyitott kertre. Az csillámlott a nedvességtől és lüktetve nyílt záródott, Greta félelmét jelezve.
A pálca lecsapott pontosan a duzzadó csiklóra. Greta felüvöltött, megrántotta alfelét, de menekülni nem tudott. Újabb csapás lendült, a kisajkakat célozva. Felválva körbehaladva összesen tizenöt csapás csattant. A kertkapu elernyedve nyílt meg a „kopogtatás” hatására. Nedv csurrant s csepegett a padlóra. Majd a műsorvezető Gretahoz lépett. A csiklójára fogott, finoman masszírozta, ezzel nyöszörgést csalt elő a nőből, aztán másodpercek múlva egy spriccelve előtörő kis szökőkutat is. Greta teste megfeszült, majd elernyedt.
A fények lassan felerősödtek.
- Nos hölgyeim és uraim! Azt hiszem új tagunk bizonyos szinten kiállta a próbát! Bár a felvétele, mint mindig a tagságtól függ! Kérem tegyék majd meg voksukat hazafelé menet! – mondta könnyedén, szinte kedélyesen.
- Akinek kétségei vannak, jöjjön közelebb, hogy könnyebben dönthessen! – invitálta Greta testéhez az embereket.
S az elkövetkező két óra maga a pokol és a mennyország volt egyben. Szájról, szájra kézről kézre járt a teste, minden bejáratát kiélvezték a tanácstalankodók. Versengtek kinek a keze alatt röppent el gyorsabban. Teste már fáradt, agya zsongott és még mindig játszottak rajta. Értőn s odafigyeléssel. Már nem volt fájdalom csak a kéj. Az első félóra után pihenőt engedélyeztek, ám ez csupán a nagyérdeműnek volt pihenés. Az ő csiklójára rezgőtojás került, a kertkapun egy vibrátor csúszott be és a hátsó bejárat is folyamatosan tágítva volt, miközben valaki masszírozta a záróizmokat. Dobálta magát menekült volna, de a kéjlánc nem áll le. S mikor már nem bírta elviselni tudata a jótékony sötétbe csúszott át…

folyt.