„Ezek az ajándékaid” – mutattam rá a pincében lévő cuccokra. Kutyamaszk, térdvédő, mancsok, és tappancsmintás zokni, és egy bedugható ebfarok, mármint nem fasz, hanem a csóválni való. És egy nyakörv, a hozzá való lánccal. „Úgyhogy vetkőzz le gyorsan, felpróbáljuk mind.” Mintha kicsit elmosolyodott volna, és csillogást láttam a szemében. Levette ruháit (nem volt sok rajta, póló, rövidnadrág, alsónemű), és odaadtam neki a zoknikat. Kezdjük ezzel, majd felrakta a térdvédőket és felhúzta a mancsokat. A nyakörvet és a maszkot én adtam rá. „Te vagy az én kiskutyám” – mondtam. Erre vakkantott kettőt, nekem meg merevedni kezdett a farkam. Az övé félárbócon volt. „Gyere, kimegyünk sétálni” – egyelőre a kertbe. Fogtam a láncot és húztam. Jött velem négykézláb az új felszerelésében. Bár a kertet takarta a sövény és a kerítés, de azért aki nagyon akart, az beláthatott. Ekkor ez nem érdekelt, legalábbis engem nem. Körbejártuk így a kertet, és visszamentünk a pincébe. „Nos, hogy tetszik?” „Nagyon, uram” – mondta a maszkban. „Hát, igazából ugatnod kéne, ejnye” – de már nem akartam büntetni. Még tanuljuk az új játékunk szabályait. Leszedtem a maszkot róla, és kihúztam a farkat. Aztán szexeltünk. (Leszopott, megdugtam, kiverte magának). A szexualitás nem a központi része efféle játékoknak. Benne van, de sok más érdekesség és izgalmas kihívás mellett.
Hát így alakult. Kapcsolatunknak egyre inkább része lett ez a szerepjáték. Olyannyira, hogy a pincét kutyakennellé alakítottuk, ketreccel; nagy, párnázott kosárral, kutyatálakkal, és egy ládával az eszközöknek. És szabad hozzáférést – kulcsot – kapott a kenneléhez. Ami újdonság volt, hogy beengedtem a házba. Együtt néztünk tévét, (általában a kanapém előtt hevert, de mondtam, odafekhet mellém, ha akar, de nem akart.) Közösen étkeztünk, általában az asztalnál, de néha kérte, hogy a földön, a tálkájából enne. Hát lehet-e egy ilyen aranyos kiskutyának ellentmondani? Ugye, hogy nem. Játszottunk tovább folyamatosan, hol maszkban, hol anélkül. Ha kellett, megfenyítettem (fenekelés), különféle feladatokat találtam ki, kutyakiképzés-szerűen. A legextrémebb az volt, amikor kimentünk a kertbe sétálni, és négykézláb, kutyamódra pisilt. De ez csak néha fordult elő, ne essünk túlzásokba. Kedvenc boltunk a Fressnaps lett. Közösen várjuk az új prospektus megjelenését, és megtervezzük milyen új cuccokat veszünk. Lehet, egy fotó erejéig ki kéne menni a Pride-ra is, gazdi-kutyus párosként. Talán majd jövőre, ha még tart ez az érdekes kapcsolat.
[vége]
Comments (0)