Bence története folytatódik 2.

„Beültünk a kocsiba, már mindketten előre, és elindultunk vissza a városba.
- Úrnőm, hogy csinálta, hogy nem kellett kimondanom a biztonsági szót?
- Tudod, szerintem az a legszebb a BDSM-ben, amikor már ismered annyira a szubodat, hogy érzed a határait, a tűrőképességét és nem is mész el addig, hogy szükség legyen a varázsszóra.” (Az elrablás története -2-)

Mire megérkezünk hozzám, Bence alszik mellettem. Nézem kicsit, majd felébresztem.
- Hol vagyunk, Úrnőm?
-Nálam, a garázsban. Tudom, nem jártál még ezen a részén a háznak, itt az ideje. Menj fel a lépcsőn a legfelső szintre, ki van neked készítve öt pánt. Gondolom tudod mi a dolgod vele.
- Máris megyek.
- Most!

Magamhoz veszek egy üveg vizet és egy palack finom olaszrizlinget, majd felmegyek Bence után. Az erkélyen lepakolok.
- Úrnőm, kijöhetek?
- Igen, rád várok! Ülj le ide velem szembe, a másik székre.
Előveszem a karabinereket a kis dobozkámból, melyet már direkt idekészítettem.
- Add a kezed.
Ide nyújtja a kezét és két karabinerrel összekötöm a kezeit, majd még eggyel rögzítem a nyakához, előre.
- Szomjas vagy, te csicska?
- Igen Úrnőm!
- Akkor csinálj magadnak is és nekem is egy fröccsöt, a kedvenc borunkat választottam, a palackot még kinyitom neked.
Figyelem, milyen ügyetlenül önti ki a bort a pohárba. Felállok, elindulok befelé a szobába.
- Ha nem vagy kész mire visszaérek, nagyon ráfázol, te kis semmirekellő!
A hálóban leakasztom a korbácsot a szentkép mellől és lazán lengetve magam mellett visszamegyek az erkélyre. Menet közben keresek egy mécsest is.
- Kész vagyok, Úrnőm!
- Milyen arányban keverted?
- Önnek egy házmestert, magamnak egy vica házmestert.
- Helyes. Most gyújtsd meg a mécsest és tedd be a házikójába.
Meglepően ügyesen bánik a megbilincselt kezeivel.
- Szóval szomjas vagy. Akkor igyál…
Pár percig nézem a bénázását, majd elveszem tőle a poharat, beleköpök és megitatom.
- Ez így sokkal finomabb volt.
- Tudom. Én most rá fogok gyújtani, és a kezedbe akarok hamuzni. Van ellene kifogásod?
- Nincs.
- Nincs, kicsoda? - vágom pofon
- Nincs, Úrnőm.
- Helyes, akkor adj tüzet, majd tarts a kezed.
- Így is tesz. Elszívom a cigarettát majd elnyomom a hamuzóban.
- A tenyerembe is elnyomhatta volna.
- Annyira még én sem vagyok szadista….

Bemegyünk a szobába, Bence kezeit egy kampóhoz kapcsolom egy újabb karabinerrel.
Visszamegyek az erkélyre a korbácsért, s amint odaérek egy igen erős ütéssel üdvözlöm a csicskám.
- Kezdhetjük? Mi a biztonsági szó?
- Igen, ami eddig is volt.
- Vagyis?
- Vörös.
- Mint amilyen a segged is lesz, hamarosan.
Felveszem a piros bőr, pécsi kesztyűmet.
- Csak azért, hogy ne szennyezzem be magam veled, de kis senki.
Megfogom a korbácsot, leírok pár nyolcast a levegőben, majd egyre közelebb lépek Bencéhez, hogy először csak a bőrszálak legvége érintse a bőrét. Majd ismét közelebb, aztán mellé állok és felűről kezdem „kényeztetni” az addigra merev péniszét.
Majd hozok pár csipeszt és feldíszítem a zacsiját, ahogy azt kell, úgy, hogy szép is legyen. Használok pár függönycsipeszt és ruhaszárító csipeszt is.
- Fordulj meg – utasítom.
Mögé lépek.
- Tedd szét a lábad.
Elkezdem megkorbácsolni a seggét, néha úgy lendítem a korbácsot, hogy a csipeszelt heréit nyaldossák a szálai. Ilyenkor felszisszen, imádom hallani és látni ahogy szenved.
Amikor már kellőképpen vörös a feneke, akkor a vállamra dobom a korbácsot, és a hosszú műkörmeimmel elkezdem simogatni a bőrét.
- Áhhh, mi ez?
- Kussolj – csapok a seggére. Különben a körmeim. Tán nem élvezed?
- De Úrnőm, csak nem tudtam mi ez.
- Akkor most már tudod…..
Kimegyek és az égő gyertyával térek vissza.
- Fordulj meg.
Fogom a mécsest, majd szépen lassan elkezdem csöpögtetni a farkára, mire ő mocorogni kezd.
- Ne ficánkolj, nem vagy te sajtkukac – mondom nevetve..
Amikor az összes olvadt viasz a pöcsén van, akkor megfogom a kedvenc paskolómat és erősen leverem róla a rászáradt viaszt. Néha adok a csipeszeknek is, hogy érezze a törődést.
Majd leszedem a csipeszeket, cseppet sem érdekel, hogy kíméletes vagyok-e vagy sem…

- Megint ügyes voltál!
- Köszönöm Orsolya Úrnő!
- Meg foglak jutalmazni.
...
folyt.köv.