Articles by time
2024. 04. (59)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Büntetés nyaralás alatt

Deleted user
2021. 02. 22. 09:32 | Published: 1939x
A nyaralót közvetlenül az óceán partjára építették. Olyan közel, hogy a víz nem egyszer el is érte, amikor a szél és a dagály is úgy akarta. A ház egy kis öbölcske egyik partján állt. A strandolók az öböl másik partját részesítették előnyben, ahol jóval több parkolóhely várta őket. Kevés ember fordult meg az öböl azon részén, ahol a ház volt.
John és Lisa két hétre bérelték ki a házat, ahová két napja érkeztek. Amikor John hazaért a reggli futásból Lisa-t a nappaliban találta, aki épp könyvet olvasott. Egy könnyű hibiszkusz mintás fehér nyári ruhár viselt, szőke haját kék selyemkendővel lófarokba kötötte.

"Milyen volt a futás?" - kérdezte Lisa. Szerette a látványt, amit férje nyújtott feszes sportnadrágban és ujjatlan felsőben.
"Nagyszerű volt. Csodás napunk van, meleg, de nem túlságosan."
"Azt szeretném, hogy ha végzel a zuhannyal, hozd ide nekem a paskolót. A bugyidat magadon hagyhatod, de semmi mást."

John egyszer megpróbálta kijavítani Lisa fogalmazását: a fiúk hordják az alsónadrágot, a lányok a bugyit. Nem bizonyult túl bölcs dolognak, ugyanis Lisa éppen fenekelte, és pont azt parancsolta, hogy "húzza le a bugyiját". Próbálkozása, hogy a férfi alsónemű becsületét megvédje, tíz extra nádpálca ütést ért, jó erősen kapta a meztelen seggére, míg a korábban említett "bugyija" a térdéig csúszott.

"Csináltam valami rosszat?" - kérdezte John.
"Mindent megbeszélünk, amikor végeztél a zuhannyal. Most pedig menj." - mondta neki Lisa.
John a fürdőszoba felé vette az irányt, letusolt és borotválkozott. A zuhany alatt állva azon agyalt, mit csinált (vagy nem csinált), amiért el fogják fenekelni, de nem jutott semmire. Elméletben a frissen fenekeltek bűnmentes állapotában volt, megfizetett minden korábbi hibájáért.

Két napja, vasárnap, Lisa hosszú, kemény fenekelésben részesítette. Minden vasárnap elfenekelte, attól függetlenül, hogy rosszul viselkedett-e vagy sem. Néha az ütések cirógatásokkal vegyesek voltak, szeretkezés előjátékaként. Legutóbbi vasárnap büntető fenekelést kapott. Lisa a hűtőszekrény elejére rögzítve tartott egy kis vonalas papírlapot, amire férje hibáit jegyezte. John úgy gondolt a papírra, mint a Listára. Mielőtt Lisa elfenekelte, kimondta az ítéletet, eldöntötte melyik fenyítőeszközzel mennyit fog kapni, minden egyes Listára feljegyzett bűnéért. A szóban forgó eszközök többnyire a nádpálca, a kis bőrkorbács és a hajkefe voltak.

John bizonytalanságban töltötte a vasárnapokat, különösképp, ha számos tételt tartalmazott Lisa listája. Sosem tudta pontosan, mikor fogja Lisa megbüntetni. Általában vasárnap délután osztotta ki a fenekelést, de voltak alkalmak, amikor várt estig, hogy a szobájába küldje, mint egy rosszcsont kisfiút, hogy készüljön elő az alváshoz és a büntetéshez. Amikor a Lista üres volt, reggel fenekelte el, mielőtt szerelmeskedtek.
A vakáció előtti héten John félelemmel nézett a Listára minden alkalommal, amikor kivett valamit a hűtőből. Már a hét elején a Lista négy tételt tartalmazott, tudta, hogy ez egy fájdalommal teli, hosszú fenekelést fog jelenteni vasárnap. Reménye, hogy a büntető fenekelések a nyaralás idejére fel lesznek függesztve, talán erotikus fenekelésekké változnak, szombat este oszlott szét, amikor látta, hogy Lisa átmenekítette a Listát a nyaraló hűtőjére.

Másnap, miután a hálószobába küldte levetkőzni, az ágy végébe fektette. Miután megvesszőzte, a korbáccsal is kapott. Két nappal később, zuhanyzás után a tükörben szemlélve megállapította, hogy a korbács okozta csíkok, melyek előző map még megvoltak, felszívódtak.

Miután végzett a fürdéssel és a borotválkozással, egy fekete selyem alsónadrágot vett fel. Az áttetsző selyem nem nyújt sok védelmet a paskolóval szemben, de tudta, hogy Lisa szexinek tartja a selyemalsójában. Kivette a paskolót az éjjeliszekrény fiőkjából.
Amikor visszatért a nappaliba, Lisa-t a kanapé közepén ülve találta. Odasétált felesége jobb oldalára, aki felhajtotta a ruháját, futó pillantást engedélyezve ezáltal fehér csipkés bugyijából, és kitartotta a kezét. John átnyújtotta a paskolót.

"A térdemre, Édesem." - mondta Lisa, megveregette a combját.
John az ölébe feküdt, fenekét a felesége meztelen jobb combjára igazította.
Lisa megsimogatta a fenekét az alsónadrág vékony selymét keresztül. "Tudod, hogy a fenekelésed benedvesít" - mondta, miközben a kezét lefelé vezette, John combjai közé, a farka tövét cirógatta.
"Igen, Asszonyom."
"A vasárnapi büntetésed nagyon beindított, azért is dugtalak meg utána." Lisa simogatásaitól John farka megkeményedett, hozzányomódott felesége comjábához a selyem alsóneműn keresztül.
"A saját gyönyörömre szeretnélek megbüntetni. Nagyon keményen el szeretnélek fenekelni. Azt akarok, hogy fájjon, és halljam, ahogy nyüszítesz, mint ahogy tetted, amikor megkorbácsoltalak. De mivel nem voltál rossz fiú, nem foglak elfenekelni a beleegyezésed nélkül. El fogod viselni a fenekelést értem, szerelmem?"
"Igen, Asszonyom."
"Akkor azt szeretném, ha kérnéd az alapos fenekelést." - mondta Lisa.
"Kérem, Asszonyom, elfenekelne nagyon keményen?"
"Igen, szerelmem, el foglak. Kezdhetjük is? Mivel nem büntető fenekelést kapsz, megengedem, hogy a bemelegítő rész elején magadon hagyd a bugyidat." - mondta Lisa, és átvette a paskolót a bal kezéből a jobba.

Erősen lecsapott a paskolóval a bugyi aljára. A paskoló csípett, és a sajgó érzés egyre erősebb lett, ahogy náspángolta. John most azt kívánta, hogy bárcsak pamut alsót viselne a vékony selyem helyett.
"Húzd le a bugyidat, Édesem." - mondta Lisa, miután kiosztott neki húsz ütést. John felállt, és a térdéig húzta alsónadrágját, majd visszafeküdt Lisa ölébe. Felesége sima bőre jól esett neki.
Habár a vékony selyem nem nyújtott sok védelmet, a paskoló jobban fájt meztelen fenékre, amikor Lisa ismét fenekelni kezdte. Mire újabb húsz ütést kiosztott, a paskoló csattanását rendre egy "aú" kísérte John szájából.
Lisa megsimogatta a fenekét, mindkét farpofát finoman megpaskolgatta, az ujját a hasítékban finoman farkáig vezette. John légzése felgyorsult, enyhén nyögdécselt, és hozzádögölte a farkát Lisa combjaihoz. Felesége ismét elkezdte fenekelni, egyre keményebbeket paskolva. Hosszú és kemény fenekelésben akarta részesíteni, nem akarta, hogy túlságosan felizguljon. Újabb húsz ütést osztott ki. Mire végzett, John feneke piros volt minden szegletében.

"Azt akarom, hogy menj a hálószobába, és készítsd ki a pálcát, a korbácsot, a pingpongütőt és a fürdőkefét. Pár perc múlva jövök, a párnára hasalva akarlak találni, készen a pálcára." - mondta Lisa.
"Igen, Asszonyom."

John felkelt Lisa térdéről, felvette a földről az alsónadrágját, miután kilépett belőle. Lisa férje piros fenekét figyelte, ahogy elsétált a hálószoba irányába. Imádta, ahogy a segge mutatott, az általa kiosztott büntetésnek köszönhetően. „Azok a gerezdek sokkal élénkebbek lesznek, mire végzek.” - gondolta magában Lisa.
Amikor Lisa tíz perc múlva belépett a hálószobába, John-t mezetlenül fekve találta az ágy hosszában, a fenekét két, csípője alá helyezett párna emelte magasba. Egy fekete színű pálca feküdt a balján. A lovaglópálca, a pingpongütő és a fürdőkefe az ágy másik oldalára volt kikészítve.
Lisa John bal oldalára sétált, ahol férje jól láthatta. Kigombolta a nyári ruháját, levetette, és egy mögötte lévő székre helyezte. Kikapcsolta a melltartóját, lecsúsztatta a válláról, és a ruha mellé tette. John gyönyörűnek és nagyon szexinek találta feleségét, aki nem viselt mást, csak egy vékony fehér csipkés bugyit.
Lisa imádta John-t így látni, a seggét a párnák által felemelve, felkínálkozva, büntetésre várva. Az ágy szélére térdelt, John mellé. Megcsókolta a nyakát, megcirógatta a seggét, és a farka tövét.

"Készen állsz arra, hogy kikapj a pálcával a kedvemért, Édesem?" - kérdezte.
"Igen, Asszonyom."
Lisa felegyenesedett. "Jó fiú." - mondta.

Lisa nem mondta meg John-nak melyik pálcát készítse elő. A fekete szintetikus anyagú pálcát választotta, a könnyebb nádpálcák helyett amiket néha szexi fenekelésekhez használtak. A fekete pálca volt a legfájdalmasabb, amivel csak rendelkeztek, Lisa általában akkor használta, amikor úgy érezte, férje igen emlékezetes büntető fenekelésre szorul. Lisa borzasztó szexinek gondolta, hogy a büntető pálca kiválasztásával is azt sugallta férje, készségesen elfogadja a büntetését.
Lisa felemelte a pálcát. Finoman megpaskolta vele John popsiját, próbálgatta a megfelelő ütést, mielőtt lesújtott volna vele. John az első pár csapást némán tűrte, de hamarosan mindegyik után felszisszent. Lisa lassan mérte ki az ütéseket, hagyta hogy mindegyik kellően égessen, mielőtt a következőt adja. Miután húsz ütést rámért, megállt, hagyta visszanyerni a lélegzetét. John fenekét forrónak találta, ahogy megsimogatta, végig járatta az ujjait a pálca csíkjain.
Az ágy másik oldalára sétált, és ismét elkezdte pálcázni. Bizonyos okokból Lisa "fonákja" erősebb volt, mint a "tenyerese", és a pálcaütések jobban fájtak már. A harmadik ütés különösen fájdalmas volt, John felkiáltott, és megvonaglott, összeszorította a farpofáit az égető fájdalomtól.

Lisa rácsapott a kezével John fenekére. "Tudsz te jobban is viselkedni, minthogy mocorogj! Újra fogod kapni ezt az ütést. Ha még egyszer ficánkolsz és a fenekedet összeszorítod, bónusz ütéseket leszek kénytelen kiosztani! Most pedig domborítsd ki a feneket!"
"Igen, Asszonyom." - válaszolta John, és megemelte a fenekét. Felszisszent, ahogy a pálca lesújtott a megfeszített seggére.
John kibírta, hogy ne mocorogjon, magasan tartotta a fenekét, felkínálva a pálcának a második huszas sorozat nagy részében. De a végéhez közeledve, ahogy a fájdalom egyre hatalmasabb lett, ösztönösen megvonaglott, amikor Lisa a feneke alját vette célba a pálcájával, közel a combja tetejéhez.
"Csintalan kisfiú." - mondta Lisa. "Mit mondtam neked, mi fog történni, ha megint ficánkolni merészelsz?"
"Plusz ütéseket kapok, Asszonyom."
"Pontosan. Épp most nyertél öt extrát. Most viseld a következményeket nyugton, különben tízre kell módosítanom."

Valahogyan John mozdulatlan maradt az utolsü három ütés alatt is, amiket Lisa extra erősen osztott ki.
Lisa letette a pálcát, és John mellé térdelt, a farkát masszírozta, és a nyakát csókolta. "Attól félek nincs még vége a pálcázásodnak, Kedvesem!" - suttogta a fülébe, miközben az ujjait férje farkától a fenékvágatába csúsztatta. "Még visszavan öt extra ütés, amiért engedetlen kisfiú voltál, és nem maradtál nyugton a kedvemért. Azt hiszem a combjaidra fogom őket adni. Most tedd össze a combjaidat, hogy megvesszőzgessem őket."
Lisa felállt, ismét a kezében vette a pálcát. John combjai egymáshoz feszültek, fehéren és makulátlanul. Lisa először férje combjainak tetejére sújtott le, sötétvörös csíkot húzva rajta. John felsírt. Lisa nagyon lassan adta az ütéseket, fél percenként egyet. Mire végzett, öt vörös csík borította John combjait.

Lisa az éjjeliszekrényre fektette a pálcát, és az ágy jobb szélére sétált. Lefeküdte John mellé, a karjaiba húzta, férje arca a meztelen keblei közé került, úgy ringatta. John mély lélegzeteket vett felesége mellei közt, jól esett neki a puhaságuk és melegségük a pálca durvasága után. Pár perc múlva Lisa a kezébe vette jobb mellét, felkínálva ezáltal bimbóját John szájának.

"Megharaphatod, de finoman." - mondta Lisa. Felnyögött, ahogy John szívni kezdte a bimbóját, és gyengéden harapdálta. "Nagyon kemény fenekelést viseltél el a kedvemért, Édesem."- mondta Lisa, miközben John haját simogatta. Lisa kissé megmozdult, és a bal mellét és bimbóját kínálta most fel. Játszott a hajával, miközben férje a mellét szopizta. "Még nem fejeztem be a fenekelésed, Szerelmem. A lovaglókorbáccsal foglak elverni, méghozzá keményen. Nagyon fog fájni, még a pálcánál is jobban. Ki fogod bírni a korbácsot, Édesem? Fogsz sírni a kedvemért?"
John egy pillanatra elhúzódott felesége mellétől, hogy válaszoljon: "Igen, Asszonyom, kibírom a korbácsot."
"Jó kisfiú." - suttogta Lisa, miközben mellbimbóját John ismét a szájába vette. Kiélvezte a melleit, tudta, hogy hamarosan korbáccsal fog kapni a seggére.
Pár perc múlva Lisa finoman elhúzódott, és felállt. Kezébe vette a fekete bőr lovaglókorbácsot, és az ágy szélére sétált. Megcirógatta John fenekét a korbács végével, bevezetve azt gyengéden farpofái és combjai közé.

"Kérd a korbácsot, Szerelmem!"
"Kérem, korbácsoljon meg, Asszonyom." - válaszolta John engedelmesen.
"Meg foglak, Édesem. Magasra a popsidat, kérlek!"

John magasan kiemelt fenekét látva, ahogy a korbács első csapását várta, Lisa szíve hevesebben kezdett dobogni. John feneke karmazsinvörös és csíkokkal borított volt. Az öt nádpálca általi nyom élesen látszott a combján. Lisa megváratta egy pillanatra, ujjait a bugyijába csúsztatta. Nagyon nedves volt.
Vállmagasságba emelte a korbácsot, majd keményen lecsapott vele John fenekére. Ahogy ígérte, a korbács jobban fájt még a nádpálcánál is. Az ütéseknek nagyobb hangja volt, mint a pálcaütéseknek, a hatás még fájdalmasabb és égetőbb volt. John felsírt, ahogy Lisa lassan korbácsolta, mindent ütés vörös nyomot hagyott a vékony csíkok között. Miután kiosztott tíz ütést, Lisa az ágy másik oldalára ment, és letérdelt John mellé. Megsimogatta a haját, és az orcáját, ami mostanra nedves volt a könnyektől.

"Csak még tizet, Édesem" - mondta. "Kibírsz még tíz korbácsütést a kedvemért?"
"Igen, Asszonyom."
"Jó fiú."

Lisa ismét ütni kezdte John-t, ez alkalommal kissé tempósabban, akinek a jajgatásai összemosódtak. "Tedd össze a combjaidat, Édesem." - mondta Lisa, miután rámérte a tíz ütést John fenekére. "Még öt ütést kapsz." - mondta, és a korbács lesújtott a fenekére. Mire végzett, öt széles korbácscsík csatlakozott a vékony pálcacsíkhoz.
Lisa lecseréle a korbácsot a pingpongütőre. Az ütő valójában egy sőtét színű keményfából készült paskoló volt, egy centi vastag.

"Felkelhetsz. A térdemre foglak fektetni most." - mondta Lisa férjének, miközben leült az ágy szélére.
Miután John keresztbe feküdt a combján, Lisa elkezdte paskolni, gyorsan és keményen, váltogatva az oldalt. John jajgatása zokogással kezdett párosodni, ahogy verte. Mire húsz ütést adott mindkét félgömbre, John úgy sírt, mint egy kisfiú, akit éppen kikap az anyukája térdén. Lisa letette a paskolót, megsimogatta John-t, kezdve a hátától, a forró fenekén át, egészen a farka tövéig. Addig cirógatta, amíg a farka ismét meg nem keményedett, és Lisa combjaihoz nyomódott.

Lisa ujjai férje popsija hasítékába vándoroltak. „Szeretnéd nyalni a puncimat?”
Érezte combján a férfi péniszének lüktetését. „Ah, igen Asszonyom.”
„Olyannyira ki szeretnéd nyalni a puncimat, hogy hajlandó vagy elviselni még egy fenekelést a hajkefével?”
„Igen, Asszonyom. Kérem az extra fenekelést.”

Lisa a paskolót a hajkefére cserélte, lefeküdt az ágyra, és combjait széttárta. A kefe a jobb combján pihent.
John betérdelt felesége lábai közé. A nő belső combján érezte férje könnyek áztatta arcát. John megpuszilta a punciját a fehérneműje vékony selymes anyagán keresztül. Lisa nagyon nedves volt, a selyem rátapadt a szeméremajkaira. John az orrával beletúrt, majd a csiklóját kezdte szopogatni a vékony anyagon keresztül. Egy kis idő múlva visszahúzta arcát, ekkor Lisa felemelte a csípőjét, így férje lehúzhatta a bugyit a lábáról. John szerette belefúrni az arcát felesége nedves puncijába. A nyelvét a megduzzadt ajkak közt járatta, nyalogatta a csiklóját, majd szívni kezdte. Lisa sóhajtott, és punciját még jobban férje arcába dugta. Ahogy John lent kényeztette őt, arra gondolt, milyen keményen szenvedett a kedvéért a fenekelése közben. Érezte, ahogy egyre jobban felizgul. Lelki szemei előtt John-t látta, ahogy korbácsolja. Az orgazmus átsöpört a testén.

Ahogy az orgazmus hullámai lecsillapodtak, és Lisa újra lélegzethez jutott, felült és a punciját eltávolította John nyelvétől. Az ágy szélére mászott.
John felkelt, és anélkül, hogy mondták volna neki Lisa bal combjára helyezkedett, hogy megkapja a paskolást, amit felesége beígért neki.
Lisa elkezdte fenekelni a hajkefe hátlapjával. Még mindig a kéj ködje fátyolozta körbe. Ismét hallani akarta férje sírását. Nem tudta volna megmondani, hány ütést osztott ki neki a farpofákat váltogatva. Lisa nem hagyta abba a büntetést, amíg John erőtlenül nem zokogott újra a térdén, mint egy alaposan megbüntetett kisfiú.

„Most pedig a sarokba fogsz állni Drágám, és meg ne lássam, hogy a fenekedet fogdosod, különben folytatni fogjuk a büntetést.” – mondta Lisa. Elégedetten nézte férjét, ahogy orrát a falhoz nyomja, kezét automatikusan a tarkójára teszi. Feneke csodaszép piros árnyalatokban játszott.


(Eredeti történet: The Beach House by Case Wintermute, fordította és átdolgozta: CharlieG)

tags: fenekelés, büntetés, szigorú, feleség, férj, rossz, kisfiú, nádpálca, korbács, hajkefe, nyalás, szerelem, f/m

Comments (0)

The comments are only available after login.