Megalázva a pincében.

-Már meztelen voltam, mikor egy falépcsőn lefele haladtunk a ház pincéjébe.
Hátrabilincselt kezekkel, mezítláb lépkedtem lefelé a lépcsőn. A dom férfi aki kb
50 év körüli korú lehetett, keményen irányítva fogta hátulról a kezemet, és vezetett engem lefelé. Egy 5-6 méter hosszúságú folyosóhoz értünk. Éreztem a talpam alatt a hűvös földet, de ez jólesett, mert kint 40 fok körüli nyári kánikula volt. A folyosó végén, egy vas ajtóhoz értünk, amit kulcsal kinyitott, és beléptünk, egy kb. 15 négyzetméteres pince helyiségbe. Körülnéztem, és láttam, hogy a téglamennyezethez rögzített láncok lógnak lefele. A dom odaállított középre, majd levette a bilincset a kezeimről. Utána két bőrből készült bilincset csatolt a csuklóimra, majd egy székre állva a láncokra akasztotta a kinyújtott kezeimet. Odahúzott elém egy széket, és azt parancsolta, hogy tegyem fel az egyik lábam, majd arra is bilincset csatolt. Mikor mind a két lábamra felrakta a bilincseket, két oldalra széthúzta széles terpeszállásba a lábaimat, és az oldal láncokhoz rögzítette a karabinerekkel.
Ott álltam kifeszítve, tehetetlenül kiszolgáltatva. Félelmet éreztem magamban, de ugyanakkor nagyon izgató is volt így kikötözve lenni.
Ekkor a számba erőltetett egy fekete golyót, amit bőr pántokkal, a fejemhez rögzített. Így képtelenné váltam kommunikálni. És a férfi azt mondta, hogy most megkapja a farkad ami jár neki! Egy műanyag pálcát hozott, aminek a végén, egy téglalap alakú bőr volt rögzítve. Felhúzta a péniszemről a fitymát, és ütéseket kezdett mérni a farkamra. Felüvöltöttem a fájdalomtól, de egyre nagyobb csapásokat mért rá. 15 ütés után már a könnyeim is folytak. Utána a herékkel folytatta felváltva egyre keményebb ütésekkel. A fájdalom óriási kínná alakult. Vonaglottam, sírtam, és jajgattam, de nem hatotta meg, ugyan úgy folytatta az ütéseket. Talán negyven, ütést is mért rám, mikor abbahagyta. Lenéztem a farkamra, és azt láttam , hogy piros kék, és egy kisebb seb is keletkezett rajta. Nagyjából 5 percet pihenhettem, mikor megismételte az egészet. A vége felé már az ájulás kerülgetett. Ennek is vége lett. Vonagló testemmel sírva, könnyes szemekkel néztem rá, de csak gúnyosan mosolygott rám. Azután rosszabb következett: négyszer ötször tökön rúgott a bakancsos lábával.
Iszonyatos fájdalmat éreztem, és ordítottam ahogy csak tudtam, és hangosan sírtam.
Ekkor kiment a helyiségből a férfi, és lekapcsolta a villanyt. Ott hagyott a teljes sötétségbe kibilincselve engem. Elég sok idő telt el mire visszajött. Leoldotta a bilincseket a láncokról, és annyit mondott, hogy mára elég lesz. És fel vitt a ruháimhoz. így lett vége.