Kis esti, inkább már éjjeli kaland (2)
2020. 09. 26. 18:42 | Published: 934x
Ekkor csöngettek. Összenéztünk. Én jeleztem, nem várok senkit, így Tomi, így, egy szál faszban, rohant és nézett ki az ajtón, majd nyitotta is ki. Az ajtó előtt Balázs állt, aki megrökönyödve nézett az öccsére.
- Hát Te? Mit keresel itt a szomszédnál? – kérdezte megdöbbenve és hozzátette: - Főleg így?
- És Te? Csak nem engem keresel? – replikázott Tomi s megvonta a vállát.
- De, igen, Téged kereslek, mert nem találtalak otthon. – kezdte Balázs s folytatta: - Az éjjel is egy őrült dörömbölt az ajtón, de mire felkászálódtam s az ajtóhoz értem már sötét volt kint s senki sem volt ott. Te hol voltál az éjjel?– firtatta és fejezte be kérdőn nézve Tomira.
- Kettőt találgathatsz? Vagy egyből eltalálod? – kérdezett vissza incselkedőn a testvérére
- Már este sem voltál otthon, mikor odaát voltam nálad. – tett szemrehányást a bátyja Tominak.
- Újabban ellenőrzöl? Ki kért meg rá? – vágott vissza Tomi dühösen.
- Apuék. – szögezte le Balázs. - Nem szeretik, hogy sohasem vagy otthon s nem tanulsz. Hol jársz mindig? – sürgette a választ Tomitól, majd hozzám fordult:
- S Te? Újabban kisfiukkal kezdesz ki? Pedofil vagy? – vágta oda nekem.
Ránéztem, de nem válaszoltam Balázsnak, aki kicsit meg is ijedt s ezért újra inkább az öccséhez fordult:
- Szóval, tudnál válaszolni a kérdéseimre! – sürgette őt.
- Ha akarnék, akkor igen, de nem akarok. – szólt még mindig dühösen Tomi. – Azzal teszek s azt, akivel akarok. Most éppen a szomszéd voltsoron. – válaszolta a bátyjának s nekem meg ezt mondta: - Köszönöm, amit értem tettél. Kellemes volt. Akár máskor is megtehetjük, amikor csak akarod. – bíztatott, majd visszavonult a szobába, felöltözött s úgy ment ki, hogy nekem egy puszit adott, de a bátyjára rá sem nézett.
Utána néztem, de láttam a saját kulcsával nyitja, majd zárja maga után a rácsot s lement a lépcsőn. Még azt is láttam, hogy a szomszéd srác kint állt a folyosójukon, cigizett. Ami feltűnt, hogy egy rózsaszín sportnadrágban volt, ami igencsak feszült rajta s egy izompóló volt mg felül rajta. Odaintett nekem, s én is vissza neki. Visszanéztem Balázsra, de az elgondolkozott, nem is vette észre az előbbieket.
Mikor visszahúzódtam, hogy becsukjam az ajtómat, Balázs megmozdult s betette a lábát, hogy ne tudjam becsukni. Kérdőn néztem rá, nem szólt, csak átnyúlt, becsukta a magáét, rá is zárta, majd mintha meghívtam volna hangosan ezt mondta:
- Ezt nem itt a folyosón kellene megtárgyalnunk. Bemegyek hozzád. – hallottam s már jött is be.
- Akkor gyere! – szólítottam fel s behúztam hozzám s csuktam is be az ajtómat.
Mikor már bent volt, ráförmedtem:
- Te tényleg azt gondolod, hogy a Tomit akartam megbaszni? Azért volt itt? – ripakodtam rá. – Bár már felnőtt, ha jól tudom. Érettségizett most tavasszal. – folytattam.
- Igen, így van, de a 18. szülinapja csak októberben lesz. Hamarosan. Ezt tudtad? – válaszolta kicsit elgondolkozva. – Jó, ha tudod, mert ha nem tudtad, s megtetted, akkor bűnt követtél el a mai törvények szerint. – folytatta, majd megnyugtatott: - Ne félj, nem jelentelek fel sem Téged, sem őt, de azért jó, ha tudod.
Megint elgondolkozott s folytatta:
- Nem kérdezem, hogy megtettétek-e, s azt sem, hogy jó volt-e neked is. Az öcsémnek biztosan, mert már nagyon izgatta, hogy mikor esik túl rajta s veszíti el a szüzességét. Ott, hátul is, mert lánnyal már két éve elveszítette. – mosolyodott el.
- Aha, ezt jó tudni. – somolyogtam, mert kicsit azért ideges lettem arra, amit eddig mondott Balázs. Nem gondoltam, hogy Tomi ilyen fiatal még. Hányadikán van a szülinapja? – kérdeztem meg, mire Balázs felnevetett s kibökte:
- Nem kell sokáig várnod a következőre, már jövő hét végén megkettyintheted újra, ha mást nem találsz arra. – mondta nevetve.
- Kösz, jólesik hallani. – cukkoltam. – S akkor mit kell még megbeszélnünk? – kérdeztem, hogy észrevegye magát s távozzon.
- Ja, igen, mg van valami, amit meg szeretnék beszélni veled, pontosabban nem is beszélni, hanem szeretném, ha megtennél nekem. – bökte ki.
- Tessék? Mit szeretnél? Mit tegyek meg Neked? – kérdeztem rá s izgatottan vártam a válaszát.
- Tudod, én is látom, mikor jön hozzád valaki, főleg ha az fiatal, izmos, s néha még szép srác is s csak hosszabb idő után távozik, vagy csak reggel, ha a barátod sincs itthon. – kezdte s így folytatta: - Azt is észrevettem, hogy Te is megnéztél már párszor, itt is, ha találkoztunk reggel, vagy napközben, de főleg ha a buszon együtt jöttünk s még nem jöttél rá, hogy ki is vagyok. – nevetett. – Gondolom, én is megfelelnék Neked, egyszer, vagy akár többször is, ha nem tudnád, hogy van állandó barátnőm, akit ismersz is.
- Igen, így van, de „…házinyúlra nem lövünk!” a jelszóm, így szóba sem jöhetsz, sajnos. Pedig szívesen eljátszanék Veled itt, nálam. Nem csak egyszerű vanillia kapcsolatban. Nem csak megdugnálak szívesen, de játszanék is Veled, a testeddel, mert izgatja a fantáziámat, főleg mikor, alig valami gatyában mosol fel bent a lakásodban nyitott ajtó mellett, vagy teszel ki ételt hűlni. – soroltam, de: - Másképp is! – mondtam ki s sóhajtottam hozzátéve: - De nem lehet!
- S ha én ajánlkoznék fel neked? – nézett rám Balázs kicsit félve, ejtve ki ezeket.
- Hogy mit tennél? Te, felajánlkoznál nekem? Ne viccelj ezzel! – komorultam el.
- Nem, nem viccelek, komolyan mondom. Én is szeretném, ha átélhetném. Nem kell senkinek tudnia, még Tominak sem, a barátnőmnek meg pláne nem! Több tapasztalat, érdekesebb élet! – sóhajtotta Balázs halkan.
- Te tudod, mit akarsz? Tudod, mit teszek azokkal a srácokkal, akik idejönnek? Van fogalmad róla? – firtattam gyorsan.
- Nem, nincs, azaz van elképzelésem, de azt gondolom, olyant nem tennél, amit én nem akarnék, hogy megtegyél. Itt a házban is van egy srác, felettünk… - mutatott a harmadik emelet felé – az elpöttyentett egyet, s mást, hogy mit tettél már vele, korábban. Azt szeretném én is átélni! – fejezte be, könyörgőn rám nézve és hozzátette gyorsan: – Ezért is hallgatnék a Tomival tett dolgaitokról.
- Aha, akkor ez most nem kérésed, vágyad közlése, hanem zsarolás? - vágtam rá dühösen. – Nem, s nem! Nem hagyom sohasem magamat zsarolni, azt nem bírom el! Menj s jelents fel, de tudd is bizonyítani, amit állítasz! – szóltam s a vállánál fogva, az ajtó felé penderítettem Balázst.
Az zavartan ellenkezett s közben ezt mondta:
- Félreértettél! Én, nem akarlak zsarolni, én komolyan gondoltam, amit kértem Tőled, Uram! Az előbb. – szólt akadozva s hogy bizonyítsa komoly szándékát, már ott az előszobában, kezdett levetkőzni mindent magáról, majd mikor már tök mezítelen volt, letérdelt, majd elém is kushadt az előszoba szőnyegre és csókolgatni kezdte a lábaimat, majd megragadta a kezeimet, s azokat is csókokkal halmozta el.
- Bármit megteszek, amit csak parancsolsz, Uram! - mondta, s nem mert felnézni rám. Ahogy én sem, egy kis ideig, rá, le.
(folyt. köv.)
Comments (0)