Esti kaland hazafelé… (3)
2020. 08. 27. 11:11 | Published: 1163x
A srác megkapta, amit neki szántam a mogyorófa vesszőkkel, szépen pirosodott a popója, ezért:
- Ennyi elég lesz bevezetésül s büntetésül! – állapítottam meg.
- Most jöjjön Vivien, de te addig menj ki s főzz nekünk kávét! Én cukor nélkül, tejszínnel kérem. – utasítottam.
A srác kiment engedelmesen s Vivien bejött. Mit bejött, besétált, mint egy királynő.
- Ide elém! – utasítottam s mutattam, hova s vártam, hogy teszi meg.
Vivien rám nézett, majd igen erotikusan mozogva, elém lépett s óvatosan, mindig csak kicsit felhúzva a szűk szoknyáját, térdelt le elém s igen csábos pillantásokkal, szempillája rezegtetésével nézett rám. Megelégeltem, rászóltam:
- Mondd, mire vágysz tőlem! Közben azt is elrebegheted, hogy ez a köcsög, aki éppen a kávénkat készíti, mit szokott veled tenni! S ne feledd a végén a tabuidat sem részletezni!
- Uram! Sok mindenre vágyom, de leginkább arra, hogy ne vanília módra kezeljenek, hanem keményen, mintha fiú lennék, mint ahogyan szeretnék is az lenni! Ez a köcsög próbálkozik, de sajna nekem nem elég kemény, félt, óvatos minden mozdulata, cselekedete. Én hiába bele apait-anyait, mikor az én kezem alá kerül, nem tanul abból, legközelebb is olyan nyámnyila velem. Kérlek, alaposan bánj bele, határozottan és keményen s közben fogd rövid pórázra és bármilyen kilengésért, hibáért azonnal kapja meg a büntetését!
- Nem lacafacázol az biztos, de így lesz, ahogyan kéred. Most először megkávézunk s az után Te kapsz, majd a fiúd is, kérésed szerint. Hozod már azt a kávét, te lajhár? – kiáltottam el magamat, de akkorra már nyílt is az ajtó s tálcán hozta be a két csészét, tejet, cukrot és még tejszínhabot és pár szem süteményt is mellé.
- Igenis, Uram, itt van a kávé. – mondta somolyogva, de elértettem, mert amint letette az asztalra elénk, már el is kaptam a kezét a csuklójánál, annál fogva magam elé rántottam a földre térdelésbe, majd ráfektettem a térdeimre és alaposan elpáholtam mind a két zsemléjét. Mikor megelégeltem, lelöktem a térdeimről, de elkaptam a raszta hajánál fogva és úgy tartottam, míg megkérdeztem tőle:
- Ugye tudod, miért kaptad ezt?
- Nem, nem Uram, nem tudom. – válaszolta halkan s megjegyezte közben: - Kérem, Uram, a hajam nem vontatókötél.
Azonnal elengedtem a haját, hiszen előre megmondta, hogy azt ne ráncigáljam, de azért merőn néztem rá továbbra is. Végre megértette s kinyögte:
- Nem tudom Uram, mit vétettem az előbb. Kérem, világosítson fel, Uram! – szólt.
- Az volt a baj, hogy arra volt kedvem, most büntesselek meg. Azért kaptad. Másrészt pedig tudd, hogy bármikor megtehetem, ha újra kedvem lesz rá. Capisó?
- Igen, természetesen, Uram. – hadarta gyorsan és alázatosan.
- Akkor már csak egy kérdés maradt nyitva: - Itt akarsz maradni, nézni, amit a barátnőddel művelek, vagy érzékeny, kis, naiv lelkednek az már sok(k) lesz?
- Igen, Uram, szeretném nézni, de kérem, kötözzön meg, nehogy közbe tudjak lépni Vivien érdekében! – válaszolta.
- Vivien érdekében? Na, ne röhögtess! Ő éppen úgy akarja, mint ahogyan te nem! De rendben, már is megkötözlek. Ígértem s szétnéztem a szobában.
A sarokban egy vasrudat láttam a padlótól a mennyezetig, így odalökdöstem a srácot, míg a háta el nem érte. Áttettem a karjait s a rúd mögött először a felkarjainál, majd a csuklóinál is megkötöztem, hogy jól kidomborodjon a mellkasa. A következő kötél a hasánál haladt, majd a bokáinál is rögzítettem a srácot. Úgy ki volt feszítve, hogy csak, na.
Élvezettel húzkodtam a körmeimet végig a testén. Még kapott egy golyós szájpecket is, hogy ne tudjon megszólalni s megzavarni minket, engem s tiltakozni. Ekkor megszólalt Vivien:
- Talán végre rám is figyelhetnél a köcsög után! Vagy az nem számít, hogy én mit akarok?
- Miért, Te akarsz valamit? A k a r s z? – hangsúlyoztam ki az akarsz szót.
Vivien összerezdült, megértette, hogy hibázott. Odaborult elém s könyörögve nézett rám, fel.
- Na, jól van. Te is megkapod, amit akarsz, most. Ez a köcsög nézheti, vagy mi legyen? – kérdeztem tőle.
- Ahogy Te akarod, Uram, csak tedd már! – sürgetett Vivien.
Én meg megsimogattam a haját, majd lassan lefelé haladtam a testén és a melleihez érve, mind a kettőt, markomba fogtam, majd odahajolva megszopogattam, meg is szívtam.
Vivien kéjesen szuszogott, vonaglott a teste az élvezettől.
Tovább haladtam s kezem már a tangájában járt s éreztem, ahogy lucskos lesz. Megujjaztam, először egy, majd több ujjal is. Ő meg egyre jobban fickándozott, vonaglott és kéjesen sziszegett. Majd – mivel az arcom az arca előtt volt – hirtelen a fülembe harapott.
Felkaptam a fejemet, de kár volt, mert a fülemet a fogaival erősen tartotta, nem engedte el, így most én kiáltottam fel:
- Megőrültél! Ez fájt. – dorgáltam meg.
- Fog még jobban is, majd… - ígérte meg pimaszul Vivien s nevetve a dagadó sportnadrágom elejére mutatott.
Hirtelen nem tudtam mire érti, de hamar megtudtam, mert elengedte a füleimet a fogaival, s már oda is hajolt, ahol a legjobban kidudorodott a sportgatyám s bekapta azon át a makkomat.
- Ahh, csak óvatosan! Úgy bánj az ékszeremmel! – figyelmeztettem Vivient, de az csak szívta, harapdálta.
- Nem kellemes talán? – incselkedett, míg rövid időre elengedte, de az után folytatta.
Nagyon ügyes volt, meg kell hagyni. Élvezte Ő is s én is.
(Mivel eddig én már Vivienre figyeltem, az ő testét néztem, így nem vettem észre, amit Vivien pedig igen.)
Mivel merőn nézte, így én is visszafordultam s megláttam mit néz.
A srác próbált kiszabadulni, vonaglott az egész teste, a farka erősen előre állt, mereven s a végén már nem csak fénylett az elő nedvtől, de már csöpögött is a padlóra, míg artikulálatlan hangok jöttek belőle.
- Aha, már ő is élvezi, persze nem úgy, mint mi! – állapítottam meg nevetve.
- Hát csak élvezze. – jelentette ki Vivien is. – Folytassa Uram, ne hagyja abba! – szólított fel.
Én meg folytattam az ujjazását, de közben mást is gondoltam. Az ujjazásaim közben kezdtem elfordítani, majd tolni, hátrafelé, a srác felé. Lassan haladtunk, de végre odaértünk elé.
A srác farka még mindig mereven előre állt, így nem volt nehéz, úgy kormányozni Vivient, hogy az felnyársalja őt. Mind a ketten megrándultak erre. A srác próbálta volna mozgatni a farkát, benne, de ez nem ment a kikötéseitől, így Vivien kezdett mozogni előtte. Ingerelte a srácot azzal, hogy jobban rá, bele nyomódott, majd elhúzta magát. Láttam élvezik mind a ketten, így hagytam had tegyék.
Pláne, hogy Vivien előre hajolt, úgy mozgott, hogy a srác jobban bele tudjon hatolni, de egyben arra is gondolt, hogy közben ő is folytassa az én farkam szopizását.
Meg is tette.
Így mind a hárman élveztük. Hosszan.
(folyt. köv.)
Comments (0)