Eladott az Úrnőm egy kegyetlen Dominának (ötödik rész)

-mert ez egy varázseszköz. Fél óra, óra alatt bárkit megváltoztat. Amikor rákötözök egy szolgát, akkor még makacs, önző, válogat a feladatok között, kérése van hozzám, igényei vannak, és ami a legfelháborítóbb, hogy van még személyisége, tehát vannak gondolatai. Akkor még azt képzeli, hogy átgondolhatja a parancsaimat. Meg akarja fontolni, hogy a legkegyetlenebbek közül mit hajt végre és mit nem. Azt hiszi, hogy van döntési joga, hogy beleszólhat abba, amit vele teszek. Azt hiszi, hogy szórakoztatni akarom, hogy én akarom kielégíteni az ő vágyait.

Ám ez a deres helyrerakja a szolgát. Csupán fél órát, esetleg egy órát kell rajta feküdni és csodálatosan megváltoztat bárkit. Ezért szeretem. A deres a nevelés tökéletes eszköze. Jobb mint az oszlopra kötözés és a fenekelőpad, mert azokon oldalról kell ütni. A deresen viszont felülről. És felülről jóval nagyobbat lehet ütni, pontosabban lehet célozni, plusz a verendő szolga feneke is jobban mozoghat, így szexisebb.

Nem véletlen, hogy a középkorban rendszeresen kedvelt nevelőeszköz volt és a nyilvános megszégyenítés kitűnő szerkezete is. A deres látványától már megijedt az elitélt, mert tudta, hogy a büntetése hatásos lesz. És ez rendben is van. Mindenki fél a változástól, a deres márpedig megváltoztatja az elitéltet. De ez minket, nevelőket nem érdekel. Nekünk az a dolgunk, hogy a nevelés hatásos legyen. Sőt nekünk az a dolgunk, hogy a deres adta lehetőséget maximálisan kihasználjuk. A deres felkínálja a delikvens fenekét, hátát, combját, vagy akár a talpát is. Ezeket verni jó. Nagy fájdalmat okoz, de csak ritkán maradandó sérülést.

Ám a fenék verése a legfontosabb. Az motiváló. A feneket azért verjük, hogy a szub szorgalmasabb legyen, odaadóbb és lelkesebb. Fájó seggel sokkal jobban lehet dolgozni, ezt minden nevelő tudja. Éppen ezért én azt szeretem, ha a szolgáim segge folyamatosan fáj. Ha lankad valamelyik szolgám lelkesedése, tudom, hogy már nem fáj a feneke. Egy szolga feneke olyan, mint a motor, ha fáj, akkor jól működik a szolga. Minél erősebben fáj a feneke, annál odaadóbban szolgál. Ezért számomra nagyon fontos a deres. A szolga rá van bilincselve a deresre, az a jó, ha a feneke alá párnát, fadarabot helyezünk és várja, hogy megneveljék. Számomra ez a legszexisebb pozíció. Arra vár a szolgám, hogy motiváljam, hogy megneveljem, hogy megváltoztassam. Erre vár a feneke is. A kinyújtott láb és kéz lebilincselése, a test kifeszítése mind ezt szolgálja. És én sohasem okozok csalódást.

Aki az én deresemre ráfekszik fél óra, óra verés után megváltozik, mivel addig verem, ameddig biztosra nem érem el a változást. Van akit elég fél órát verni és van akit hosszabban kell. Végülis mindegy, mert előbb utóbb mindenki aki a deresre kerül kezesbáránnyá alakul át. Én addig verem a szolgát, ameddig minden ellenállás megszűnik benne. Az a baj, ha a szolga még tud gondolkodni. Mert ha tud gondolkodni, akkor még lehet ellenállás benne, akkor még mindig azt hiszi, hogy ő egy valaki. Pedig nem így van, a szolga egy senki, akinek azonnal végre kell hajtania Ura, vagy Úrnője parancsát. A deres képes erre a változtatásra. Ezért egy csoda. Gyorsan és hosszútávra képes megváltoztatni egy szolgát. Aki igazi szolga akar lenni, annak a deres a legjobb barátja. Az varázsolja át minden gondolatát. A deres alázatos, odaadó, fájdalomtűrő, megnevelt, összeszedett, lelkes és motivált szolgát teremt.

Úgyhogy feküdj rá erre a csodálatos eszközre, mert van elég elszámolnivalónk. Neveletlen, makacs vagy, pofátlan disznó és szemtelen fráter. Úgyhogy biztos vagyok abban, a te esetedben fél óra a deresen nem lesz elég. De ne félj, mire felállsz innen, új emberré válsz. Olyan szolga leszel, akire minden Domina vágyik!