Kelen megjelenése s első tapasztalatai (2)
2019. 06. 28. 12:12 | Published: 1090x
Mikor beléptünk a házba, betettem mögöttünk az ajtót. Előttem Keli döbbenten állt, nézett. Odanéztem én is. Félix a lavórban, egy szál semmiben állt, és mosakodott. El sem fordult, hogy beléptünk. Megböktem Kelit:
- Közelebbről is megnézheted! Nem harap!
- Öööööööö, igen, biztos? – kérdezte óvatosan, s láttam le nem vette volna a szemét Félixről. Végigmustrálta alaposan.
- Engem is akarsz látni? – cukkoltam Kelit.
- Csak mondanod kell! Már teszem is. – jelentettem ki határozottan, de biztatóan.
Keli köpni, nyelni nem tudott, csak állt és bámult.
- Gyere, mosdd meg a hátamat! – szólt Félix, de én Kelit böktem meg, hogy induljon. Az a fejét rázta.
- Megyek. – szóltam s közben vetkőztem póló, gatya, cipő és zokni került le sorban rólam. – Környezetvédelem, spórolás. – cukkoltam Kelit, vissza sem nézve.
Míg megmostam Félix hátát, háttal álltam neki, de Félix megértette szemvillanásomat, kilépett a lavórból, én meg bele, de akkor már szembe fordultam Kelivel. Ő halkan nyögött és kigúvadtak a szemei. Mellettem Félix erotikusan törülgette magát, én pedig bevizezve a kezemet, mindenhol magamat simogattam. Meg is lett az eredménye! Kezdett lassan merevedni és emelkedni a farkam! Keli bámult s csuklott is már.
- Nincs meleged? – kérdezte gondoskodón Félix Kelitől. Az intett, hogy, de, igen.
- Akkor szabadulj meg a gönceidtől és Gábor Téged is meg-, lemos! Ugye vállalod? – incselkedett most már velem Félix végigmustrálva a testemet.
- Gyakorlott mosdató vagyok, s utána masszást is vállalok! Thai, vagy keleti egyre megy nálam! – jelentettem ki.
Félix folytatja innen
Kicsit hátrébb húzódtam, kíváncsi voltam Gábor mire megy Kelivel, meddig megy el. Kelihez léptem, vállára tett kézzel odavezettem Gáborig, s mutattam, hogy vetkőzni. Keli csak állt s nem mozdult. Gábor elölről végigsimította a mellét a pólóján keresztül, de a farkához nem ért. Én pedig, hátul a gerincvonalon húztam végig a kezemet. Keli megvonaglott, látszott ő is csiklandós. Megfogtam a pólóját és átemeltem a feje felett, s hátradobtam. Gábor rám villantotta szemét, én pedig bíztatóan intettem vissza. Megfogta Keli fejét és a tarkójánál fogva előre lehúzta, míg a szájuk össze nem ért. Lesmárolta.
Keli nem ellenkezett, csak bénán állt. Gábor apró puszikat adott Keli arcára, szemére, megropogtatta a füleit is a szájával, majd a nyakát csókolgatta s közben járt a keze a mellén, ami szőrtelen volt. (Ekkor Keli a haját két oldalt előre húzta a hátáról, s azok eltakarták a mellbimbóit.)
Végre Gábor leért Keli hasáig s lehajolva a köldökét is megpuszilta. Keli még mindig dermedten állt. Mire én megfogtam a két kezét és lassan oldaltartáson át a feje fölé emeltem, ott összefogtam az egyik markomba. A másik kezemmel a hónalját simítottam végig. Ott már éreztem a szőrszálait. Elengedtem a csuklóit, de Keli már össze is kulcsolta a kezeit a feje felett s nem engedte le.
Én hátulról a szőrszálait csikiztem a hónaljaiban, míg Gábor folytatta a gatyagumi mellett a simogatást. Én közben hátulról a farmerje övcsatját kicsatoltam és lehúztam a farmerjét a bokájáig. Ott állt egy boxerban előttünk, de az is látszott, hogy a boxerje elől jól elállt a farkától már. Ekkor mintha magához tért volna a kábulatból. Visszaengedte a kezeit s a farka elé tette. Majd megigazította a boxerjában a farkát, hogy ne dudorodjon előre, felfelé álljon és visszacsókolta Gábort, majd hozzám is hátrahajolt, ugyanezért. Felsóhajtott, nem engedte a boxerét lehúzni s megérinteni sem a farkát azon át. Elhúzódott s mi elengedtük.
Gábor gyorsan kilépett, megtörülközött s felöltözött. Én is követtem példáját. Keli is lehajolt, felhúzta a farmerét, becsatolta az övét és kereste a pólóját. Kifelé menet még annyit mondott, hogy aranyosak vagyunk, hogy elengedtük most. Ígéri, hogy este már tehetjük vele, amit ő is akar, de előtte még valamit meg szeretne velünk hármasba beszélni! Csak velünk! Kilépett az ajtón. Összenéztünk és elnevettük magunkat. Nem rossz kezdet!
Nem sokára mi is kimentünk a házból, s láttuk, hogy Keli ott fekszik, mintha el sem jött volna a fiúk mellől. Becsaptam az ajtót, ami nagyot szólt. Felriadtak. Körül néztek, majd feltápászkodtak. Odajöttek hozzánk, a lépcső aljába. Megkérdeztem, hogy kipihenték-e magukat, mert ha igen, akkor talán mehetünk is.
- Hova? – kérdezték.
- Szedni kell rőzsét, s kisebb ágakat, mert a vacsorát lassan el kell kezdeni főzni s kell a tüzelő ahhoz, hiszen ma ünnepnap van! – tettem hozzá nyomatékkal.
- Vasárnap lesz ünnep! Akkor van május elseje! – mondta Niki.
- Az lehet, de Encsi születésnapja ma van! Ha a múltkor jól emlékezett a napra! – szólaltam meg újra.
- Meg szeretnénk ünnepelni! A barátunk nagy napja, nekünk is az! – erősítettem meg nyomatékkal. – Meglepetés is lesz, érdemes sietni!
- Nekem hoztátok? – kérdezte Encsi elcsodálkozva. – Már régóta nem ünnepelte meg senki a szüli napomat. – jelentette ki. – Mit hoztatok? Jaj, de izgulok! – kérdezte zavarában.
- Az titok addig! De mit szeretnél? Mire vágysz? – kérdeztük egyszerre mindketten.
- Amire én vágyom, azt nem kell hozni! Az, pontosabban azok, itt vannak! Itt vagytok, a barátaim! – mutatott körbe.
- Tudjátok a múlt hét óta, arra vágyom, hogy a kezetekbe kerülhessek, és mindent kipróbáljatok rajtam, amit csak tudtok! Bármit! - sóhajtott Encsi.
- Ti, pedig nézzétek, s élvezzétek Niki és Keli! S ha van még szuflájuk, akkor Ti is sorra kerülhettek! – engedte meg nekik és nekünk leereszkedően.
- Akkor előbb a munka, utána a szórakozás! – jelentette ki Gábor s intett Kelinek: – Mi megyünk gyújtósért, s vastagabb ágakat is hozunk. Ti feladatotok a rőzseszedés! – mutatott a fiúkra.
- Én pedig, a hozottakból elkészítem és meggyújtom a tüzet, addig pedig előkészítem a főznivalót. Bográcsgulyás lesz, egytálétel ugyan, de laktató! Hoztam utána desszertnek réteseket is, azokba szúrjuk a gyertyákat! No meg a meglepetés is ehhez lesz körítésnek! – fejeztem be a mondatot.
Mindenki elment, szétszéledt s lassan kezdett gyűlni a tűzrevaló. Gábor és Keli több fordulóval hozott ágakat is, amit a fejszével széthasogattam, megraktam a tüzet, feltettem a bográcsot, abba olajat öntöttem, és kezdtem a hagymát pirítani. Egy ideje nem láttam Kelit és Gábort sem. Mikor Encsi és Niki jött egy halom rőzsével, meg is tudakoltam Tőlük, de ők sem látták őket. (Akkor Gábor már talán halad gondoltam, s elmosolyodtam magamban.)
Egy idő múlva előkerültek, de nem látszott rajtuk semmi nyom. Mondtam, ennyi egyelőre elég lesz a tüzelőből, most nem kell több. A fiúk leültek, Gábor lehozott egy üveg vizet, ami körbejárt. Mindenki ivott, én is. Majd Niki kapta meg, de rosszul tette le maga mellé, mert felborult, pont Gábor ölébe. Csurom víz lett a gatyája. Gábor csak nevetett, míg Niki szabadkozott s elnézést kért. Mondtam Gábornak, hogy ne engedje, hogy a fiatalabbak szórakozzanak Vele, mert a fejére nőnek, hanem fegyelmezze csak meg Nikit alaposan. Encsi kuncogott, Niki mocorgott, Keli csodálkozva nézett, s várt, mi fog következni, míg Gábor kényelmetlenül feszengett. Látszott nincs kedve hozzá.
- Rendben, akkor helyetted, majd én teszem meg! – jelentettem ki. – Te veszed át a főzést, s mivel a tűz mellett leszel, gatya le, terítsd ki, hogy megszáradjon, de vegyél fel kötényt magadra! S ha már felmész a kötényért, nekem hozzál légyszi a fegyelmezéshez eszközöket!
(folyt. köv.)
Comments (0)