Mindig is foglalkoztatott a kiszolgáltatottság és az ebből adódó helyzetek.
Szerepjáték.
Egy szó ugyan kevés rá, jó pár változata beindítja a vérem, de nem szeretném, hogy úgy tűnjön a farkam után rohangálok.
Azért pár verziót leírok, hogy mire is gondoltam.
Apropó gondolat:
Nagy divat mások IQ-jával pózolni, s bár megütöttem anno a mensa szintet, egy mondat nagyon idekívánkozik és jobbat eddig nem sikerült saját kútfőmből ilyen tömören és találóan megfogalmaznom:

"A gondolataim az én szajháim: hálok velük, de nem veszem feleségül őket."

Ezzel csak azt szerettem volna jelezni, hogy bár dominanciám a szexualitásomban evidens, világéletemben becsültem és tiszteltem a nőket. A régi iskola szerint nevelkedtem. (lesegíted a buszról, nem cipel, óvod, véded, stb.)
Ergo a fájdalom és az extrém dolgok is messze állnak tőlem.
pl. Imádok szeretkezni és EQ- m is van!
Mielőtt átcsapnék magyarázkodásba jöjjön a lényeg.

Mit is szeretek?
- szajha, ribanc énjét kihozni egy nőnek, kézben tartani, uralni orgazmusait, használni, de nem kihasználni.
- bilincs és egyéb dom-sub helyzetek

Nem üres hüvelyt keresek! Vallom, hogy az ember legfőbb erogén zónája az agya.
Ezt szeretném stimulálni. Szereplőket keresek az én kis színházamban, ahol nem biztos, hogy a domináns félé a főszerep.

Végül... egy titok. Az igazi, mindezt életünk párjával megélni, megosztani...
azonos rezgés... hangvilla, a másik kezében.