#10972 | 2010. 04. 27.

Kicsi off bocsánat :)

Hawk az utolsó mondataidban a kipöttyözött szavakba nem az "op", hanem az "ar" betűket illesztettem úgy elsőre, és pislogtam vagy öt percig utána. :DDDDD

Jellemző rám, de egy jó nevetés megérte. :))))

hawk76

#10964 | 2010. 04. 26.

Dominánsnak tartom magam,de ez nem azt jelenti,hogy nincs fogalmam arról mit érez(het) az alárendelt.
Ez talán hasonló dolog mint férfiként a női gondolkodás megértése(nem megérzése).
Csatlakozom az előttem szólókhoz abban,hogy nagy baromság ez a " a switch nem tudja mit akar" dolog...
Ha én odaadom Neki a korbácsot mert épp fájdalmat szeretnék,elvárom,hogy tudja mit miért csinál.És élvezze!Nekem nem kell színjátszás,csak az kell ami belülről jön.
Egy sub is biztosan teljesítené a parancsot de a hitelesség...
Jó példa férfiaknak:
Kétféle hozzáállású sz..ó nő van
-az egyik gépiesen végrehajtja mert KELL csinálni, de igazából utálja és ez "át is jön"=nem tud sz...i
-a másik tudja,hogy milyen jó a másik félnek amit csinál ezért imádja csinálni(úgy kell erőszakkal:-) elvenni tőle)=tud sz...i

#10963 | 2010. 04. 26.

Saját tapasztalotmmal tudom erősíten, amit Lynett írt. Domként nagyon sok pluszt adott nekem, hogy sejtem, érzem azt amit a sub érezhet, hiszen voltam én is olyan szituációban, amilyenben ő. Nem akarom megismételni Lynett szavait, csak erősíteni a saját tapasztalatommal.

Nekem volt olyan hölgy párom, akit subként ismertem meg, de kiderült tud engem dominálni is. (Nagyon is jól :) ) Később elmondta, hogy úgy érzi, csak engem képes dominálni. (Ilyen "switchség" is van!)

Sokkal mélyebb kötődés alakult ki az idők során kettőnk között. Sokkal mélyebb, mint ha "csak" subom lett volna.

#10962 | 2010. 04. 26.

Belekontárkodnék, mert az nekem jó...

A rossz hitek, direkt félreértések, és tévedések mindegyike az általad lejjebb egemlített sztereotipiából fogan meg, miszerint.. a BDSM olyan, amit pontosan lehet definiálni, hogy a BDSM akkor jó, ha olyan, hogy ... stb, stb..
Azzal tökéletese egyetértek, hogy NEM. Mert valóban nem. S valóban a "zsák a foltját" elven összekerült, és együtt maradt párok az ideálisak - elsősorban sajátmaguknak - és mindketten egymásnak. "A BDSM-ből pont annyiféle van, amennyien játsszák." S játékosból is, annyi ahányféle ember.

Mélyen megdöbbent, az toleranciahiány, amivel itt a pixin szembesülök, a BDSM -ben „benne lévő” személyektől. Ahogyan viszonyulnak egymáshoz – vagy éppen ahogyan nem viszonyulnak, hanem ítélnek, és elítélnek. Mert épp „más” a másik, vagy csupán másképp gondolkozik. S ezt a másságot, vagy másképp gondolkozást a saját maguk által elképzelt „betonostól” eltérőnek gondolva, eleve lenézően kezelik, s nem pedig elfogadják. Pedig ha máshol nem, valójában itt kellene igazán elfogadnia mindenkinek a másik egyént olyannak amilyen az valójában. Nem pedig ráeröltetni egy véleményt, s ha ez nem megy (sok esetben szerencsére) azonnal műnek, komolytalannak, határozatlannak… stb-nek bélyegezni.
Persze nem azt mondom, hogy ne alkossunk véleményt de ez a vélemény ne vitatkozás alap legyen, s főleg ne felejtsük el, hogy minden BDSM „játékos” egy ember.

A véleményalkotást nem az elítélendő, és a másokban, másoknál tapasztalt „számomra elfogadhatatlan” dolgok példázatával és annak „számomra ezért és ezért nem elfogadható” nyilván szubjektív megokolással lehet csak elképzelni, s véghezvinni. Bár ha valami nekem nem jó, akinek mégis, azt esetleg érdekelheti a miért. De véleményem szerint egy-egy téma sokkal inkább megközelíthető, és körüljátható, ha aszerint vizsgáljuk őket, hogy bennünk milyen gondolatokat, s tapasztalat alapján milyen érzéseket keltenek.

A fentiek alapján én épp ezért nem óhajtok általánosítani, a saját szemszögemből próbálom megfogalmazni a gondolataimat a switch-ségről..

Én subként Uram által olyan élményeket, érzéseket kapok, olyan dolgokat élek át, melyek számomra kellenek. Elviselem és élvezem őket. Hiányuk elviselhetetlen lenne.

Namármost. A másik oldalon állva, amikor én irányítok, a dolog valahogy eképpen fest:
- pontosan tudom (vagy a legtöbb csak! irányítóval ellentétben) sokkal megközelítőbb fogalmam van arról, hogy az irányított fél mit érezhet, mit élhet át, s nem csak látom, tapintom, és érzem a teste és lelke válaszait, hanem mivel vannak saját hasonló, vagy ugyanolyan élményeim, jobban bele tudom élni magam az ő helyébe. Ha jobban tetszik empatikusabban tudok viszonyulni hozzá.

- S mivel ez így van, számomra megkönnyíti az olyan szintű odafigyelést az irányítottra, ami más kapcsolatokban esetleg nem ennyire kifinomult. Élvezetesebbé teszi a határmezsgyén való "játszadozást" ( Na persze lehetne kérdezni, ez miért jó? - de nem erről szól ez a fórum)

- Esetemben, amikor egy követeléssel, elvárással (kéréssel, vággyal) fordulok az irányított felé, a sub oldalam által megtapasztaltak abban is segítségemre vannak, hogy ne támasszak adott esetben túl nagy elvárást, a kérdéses személy felé. Leegyszerűsítve: annak a végrehajtását (kibírását, elvégzését, teljesítését) elváhatom, amit jómagam is végrehajtok, kibírok, elvégzek avagy teljesítek. (Nyilván a partner másságát, vagy épp hasonlatosságát messzemenően figyelembe véve, és a megbeszélt – „eddig és ne tovább” –határokon belül maradva.)

- S még valami... ez az érzés igen is izgalommal tölt el, nem csak az irányító izgalma, hanem az irányítottban általam keltett "érzelmi-érzéki" izgalom is lecsapódik bennem... mert érzem, vagy érezni vélem – furcsa megfogalmazásban – „emlékszem az érzésre”

Összefoglalva.. a lényünk "kettőssége" az én véleményem szerint - azon túlmenően, hogy szükséges számunkra a mindkét oldalról való átélése a BDSM-nek, - minden téren előny ebben a "játékban".
A magunk számára olyasféle dupla érzelmi-érzéki feloldódást eredményez, amiről valójában csak a hozzám - hozzánk hasonlóak tudnak érdemben nyilatkozni..


Remélem érthető voltam…
S lehet hordani a köveket, mázsaszám :)

#10960 | 2010. 04. 25.

Barátom mondta, hogy tán forumtéma lehetne a blogomból. azt hiszem igaza volt :)

Rossz hitek, direkt félreértések, és tévedések keringenek "közszájon" a "switchség"-ről. Szeretnék tisztázni.

Rossz hit: "A switch nem tudja igazán mit akar."
Pontosan tudja mit akar. Ugyanolyan pontosan, mint bárki más, aki sub-nak, dom-nak, dominának, topnak, mesternek mondja, gondolja magát. Tudja, hogy akarja a kiszolgáltatottságot és akarja az irányítást is.

Direkt félreértés:
Nem egyszerre! Ha kívánom a levest és az édességet is, akkor egyrészt pontosan tudom mit akarok (enni :) ), másrészt ezeket valahogy mégsem egyszerre enném meg.

Direkt félreértés 2:
"Aki mindkettő akar lenni, az nem tud igazán egyik sem lenni"
Képzeld el a következő egyszerű dolgot. Van egy jó énekes. Kiáll a közönség elé. A közönség figyel. Ő énekel. Jól énekel. A közönség passzív befogadó. Élvezi, hogy az énekes ad. Az énekes élvezi, hogy adhat.
Most énekesünk elmegy egy másik énekes koncertjére a közönség soraiba. Énekesünk passzív befogadó. A nézőtérről (jelen esetben "hallgató-tér" :) ) nem fogja leénekelni a színpadon állót. Passzív, átélő szerepet vállal magára és élvezi. Nem az ő dalait éneklik, nem úgy, ahogy ő énekelné, nem ő irányít. Élvezi, hogy kap.
Elképzelhetetlen?

Tévedés:
"A switch bármikor képesnek érzi magát bármely szerepre."
Ez egyszerűen nem igaz. Mindkét szerepre ugyanannyit hangolja magát, mint aki dom, vagy sub.

Rossz hit 2:
"A jó dom az életben is dom" - "A jó sub az életben is sub" - "A switch az életben nem tudja mit akar"
Ez a legdurvább mind közül.
Ismerem az ez alapján ideális dom jellemzését. Valakinek a reglapján, vagy a blogján láttam. Bölcs, halk, de ha megszólal, mindenki ráfigyel. Kevés szóval sokat mond. Az életben határozott, erős, tökéletes vezető. Mindenki szereti, de nem ő a társaság középpontja. És így tovább. Én azt hiszem ez nagyon súlyos tévedés. (Ezét az állításért fognak itt megkövezni sokan :)... Sebaj ). Nos mondok egy ilyen embert: Obi Wan Kenobi, az oldalán fityegő fénypengemarkolattal. Szerintem ennek az ég világon semmi köze sincs a jó dom-hoz. Férfiideál talán.
Most meg kéne határoznom, hogy akkor kit tartok én jó dom-nak. Csakhogy itt most egy mégnagyobb tévhittel kéne szembenéznünk (Megér egy külön blogbejegyzést, ha nem többet.)
A mégnagyobb tévhit az, hogy a BDSM olyan, amit pontosan lehet definiálni, hogy a BDSM akkor jó, ha olyan, hogy ... ... ...
Nem.

A BDSM-ből pont annyiféle van, amennyien játsszák.

Persze-hogy vannak közös elemek. Bizalom, szexualitás, erotika, irányítás-irányítás elfogadása, de még ezek is másképpen és más formában vannak jelen a különböző kapcsolatokban (szintén egy blogbejegyzés lehetne :) ).
A BDSM mindenkinek az, amit és ahogy megél az előbbi felsorolásból.

Nincs mindenkinek jó dom. Nincs mindenkinek tökéletes sub.
A domot és a subot nem a testalkat, nem az életben vállalt szerepek határozzák meg. Valójában a dom és a sub egymást határozzák meg egy adott kapcsolaton belül.
A switch az aki tud valakinek jó subot játszani és tud valakinek jó domot játszani.

Összefoglaló.
Ahány ember szereti BDSM-et, annyiféle BDSM létezik. Van akinek egy valami kell belőle és van akinek több valami. Vannak olyan "valamik", amik együtt nem kaphatóak meg, csak külön-külön. Általában a switchek azok, akiknek több dolog kell a BDSM-ből, amit egyszerre nem lehet megkapni.
A switch nem szerep és nem állapot! A switch egy jelölés: "szeretem és szükségem van több szerep átélésére".
(A dom és a sub sem állapot, viszont ezek már szerepek.)