Egy BDSM esküvő margójára III. - A gruppen

Blogs » Blog - MissAnabelle » Egy BDSM esküvő margójára III. - A gruppen
2009. 09. 04. 16:20 | Appeared: 1383x
A taxiban hatan ültünk, ebből
- öten egy órán belül szexelni készültünk egymással
- senkit sem ismertem pár óránál régebbről
- senki sem tudta, hova menjünk.
Ismeretlen fiúkhoz hazamenni felelőtlenség – gondoltam, miközben eszembe jutott, hogy szexelni vajon nem? Anonimát haza akartam valahogy vinni, nekem erről szólt az este, úgyhogy a taxisnak az én címemet mondtam be.
Alagsorban lakom, a fiúk arcát látni kellett volna, amikor elindultunk a pincék sötétje fele a lépcsőházban. Már várták, hogy hol lehet a csel az estében…nem nagyon hittek a szerencséjüknek.
Leültettem őket az irodában, elmentem mosdóba. Mire visszaértem Anonima és két fiú hiányos öltözetben éppen felvették a pozíciót. Nem terveztem ma gyertyát tartani, de meglepődtem kicsit, nem nagyon akartam ebbe így bekapcsolódni. (Ugyan már, lássam, hogy kéri szépen...)
Odahajoltam a kiválasztott legényemhez és megkértem, kísérjen át a másik szobába.
Így kettő-kettő lett a leosztás szobánként, az előszoba maradt a harmadik legénynek. Jó házigazdaként felajánlottam neki, hogy hozok valamit olvasni. Nem értette a viccet.
-Beszélgessünk kicsit! - mondtam, nem véletlenül. Nálam épp volt valami, amire ő vágyott, legalább udvaroljon érte, lássam, hogy akarja...
A legény aktívan helyeselt, hogy igen, ez így túl gyors neki is. (Nyilván helyeselt, most kezdjen velem összeveszni? Abból hogyan is lesz szex, ugye…)
Kiderítettem, hogy olimpikonjaink, nem ittak semmit eddig, józanok. Ennyi elég is volt a beszédből, kértem, kezdjen vetkőztetni (a domina nem aluszik….), vetkőzzön ő is. Megvizsgálgattam a farkát, miután megcsókolgatta a nyakamat, és kezdtem foglalkozni vele, de nem nagyon sikerült elérnem a megfelelő állapotot. Kérdőn néztem rá.
- Még sosem láttuk egymást meztelenül….-szabadkozott.
Indítványozta kissé félszegen, hogy esetleg ha a számba venném, de szigorúan néztem rá. Nem szokásom kérésre ismeretlennek…a domina vérem…nekem ne adják a számba. Ne így..könyörgés vagy vmi…
De a helyzet megoldásra várt, a szomszédból pedig Anonima második orgazmusa hallatszott át. Úgy döntöttem, kettő az már korrekt, teljesítettem, amit ígértem, mostmár szükség van egy szubra, aki segít ideát a helyzeten.
Anonima egy intésemre kijött, ismertettem a problémát s oly kézségesen kezdett a megoldásához az a lány! Kicsit simogatta ugyan a fiút, de engem kezdett csókolni. A fiú háttérbe szorult, de tetszett neki. Anonima ujjával egyre erősebben csinálta nekem, és mikor elcsukló hangon utasítani akartam, hogy a szájával folytassa, akkor már olyan közel voltam, hogy kaján vigyorral tudta azt mondani nekem: Szereted te ezt!
Elélveztem és kissé oldalra fordultam pihenni. Anonima segített a fiúnak is megfelelő állapotba kerülni, s mivel látta, hogy kicsit még pihegnék, végig is vitte őt.
Odakint ekkor már mocorgás, beszéd hangzott.
-A barátaid szerintem szeretnének veled beszélni a hazajutásról!- mondtam a fiúnak.
Egy „Ö…Igen, igen!” volt a válasz. Ettől számított 10 percen belül kint voltak az ajtón, számot egyikünk sem akart, ők sem.
Megnyugodva pihentünk le egymás mellé az ágyra, végre tudtunk beszélgetni, örültünk, hogy megszabadultunk a szép csomagolású, de kevéssé működöképes fiúktól. Elmeséltem Anonimának, hogy miket tudtam meg róluk, kik ők, így utólag, posthumus. Így ismerkedtünk meg Anonimával és kezdetét vette egy időszak, amikor sok közös randin vettünk részt. Az első este jól jelezte előre a későbbieket mozgalmasság és izgalom tekintetében.

Comments (1)


Deleted user
#96 | 2009. 09. 21. 07:07
Sajnálattal konstatálom, hogy valószínűleg ez a történet utolsó fejezete.

Ritka kincs az őszinteség, és elvétve találni csak nyilvános beszámolót nőtől arról, hogy milyen gondolatai vannak-voltak akkor, amikor szexuális kalandot keresett. Kalandot, és semmi mást.

További probléma, hogy amikor őszinték vagyunk, fenyeget a veszély, hogy egyúttal humortalanná válunk. A humor nem feltétlenül hamisít bármit a beszámoló hitelességén. Nagyon pici nézőpont-váltás (például itt az objektív szemszög, a listázásokkal stb.) elég ahhoz, hogy humoros kontextusba helyezzük a történetet. A hitelesség semmit sem csorbul vele.