Pajzán krónikák IV.

Blogs » Blog - Estrella » Pajzán krónikák IV.
2015. 11. 11. 22:33 | Appeared: 1081x
Az Uram mellett ülök a kanapén. Kortyolgatom a pezsgőm, érzem, ahogy lassan kezd a fejembe szállni. Beszélgetünk és a kis játszótársra várunk. Úgy érzem, felkészültem, teljes lelki békével és lazasággal állok az est elébe, pedig ez egy első alkalom lesz. Első, mert ezúttal egy másik szub fog engem szolgálni, és első abból a szempontból is, hogy az Uram a jelenlétemben rajtam kívül mással is fog ma játszani.
Amikor hallom a csengetést, kicsit azért megdobban a szívem, izgalom fog el. Szeretném, ha jól sülne el, szeretném, ha ez igazán kellemes ajándéka lehetne az Uramnak tőlem-tőlünk. Ő megy ajtót nyitni és amikor hallom, hogy köszöntik egymást, úgy döntök, ideje csatlakoznom. Ahogy meglátom, magamban mosolygok: milyen egy kis Tündér! Először az tűnik szembe, mennyire fiatal és valahogyan mintha kicsit hasonlítana rám (vagy egykori önmagamra). A haja, mint az enyém, hosszú is, barna is. Helyes, mosolygós, és ahogy bemutatkozunk egymásnak, nyomban el is felejtem a köztünk lévő korkülönbséget.
Behívjuk a szobába, itallal kínáljuk őt is, és kérjük, hogy öltözzön át. Nézném, ahogy szedegeti elő ruháit a táskájából, keresgéli a harisnyáját, de Uram biztat, hogy segítsek neki. Bátortalanul sétálok oda hozzá, az jár a fejemben, mit kezdjek egy ilyen kislánnyal, de azért próbálok magamra erőltetni némi magabiztos mosolyt, hátha ezzel őt is megnyugtatom. Igyekszem éreztetni vele, hogy rendben lesz minden, nem fog semmi rossz vagy kellemetlen történni vele ma este. Eligazgatom rajta a rafináltan fodros rövid ruhácskát, megdicsérem, mert tényleg jól áll neki - csintalan megjelenést kölcsönöz, de mindent hangsúlyoz, amit kell -, és aztán megkérjük, hogy térdeljen elénk, mialatt mi a kanapén foglalunk helyet.
Elém kuporodik egy takaróra, simogatni kezdi a combjaim. Én is combfixet viselek, azon keresztül is érzem, milyen hidegek a kezei. Finoman cirógat, én pedig a keze után nyúlok, hogy megmelegítsem. Még nem jöhet közelebb, nem kapott engedélyt rá. Élvezem a bőre selymességét, hátraigazítom a szép hosszú haját. Annyira szokatlan, mégis annyira édes érzés hozzáérni, egy másik nőhöz hozzáérni. Hátradőlök, élvezem az érintését, csendes ámulatát. Kíváncsiságot látok a szemében és megfelelni vágyást. Együtt gyönyörködünk benne az Urammal, aki végül int, hogy jöjjön. Combjaim még jobban széttárulnak és utat engednek ölemhez, ő pedig szó nélkül, odaadóan merül el benne. Istenem, milyen finom! :)

Comments (0)


Noone has commented this blog entry.